70958. lajstromszámú szabadalom • Egy vagy több, vákuumedényben létesített mágnessel befolyásolt fényív által alkotott elektromos zárórekesz határozatlan áramiránnyal

bocsátja, míg a másik félperiódus alatt mindkét áramirányban szabad. A találmány tárgyát az 1—3. ábrák kap­csán részletezzük. Az 1. ábrán (Sl) c-s (S2) a két akként párhuzamosan kapcsolt elemet jelenti, hogy (Sl) az áramot (m)-től (n)-hez, (S2) az áramot (n)-fől (m)-hez átbocsátja. Ezen elemek tehát egyjelű elektródákat nyer­nek és az (al) anod a (k2) katóddal és az (a2) anód a (ki) katóddal van összekötve. A két (Ml) és (M2) mágnesnek az a ren­deltetése, hogy az átáramlást periodikusan a gerjesztőváltóáram fél periódusa alatt megszüntesse; kívánatos, hogy ez mind­két elemben egyidejűleg történjék. Ha pl. föltesszük, hogy (m) és (11) közt váltófe­szültség uralkodik, azonban csak az (m)­től (n) felé irányított áramhullámo<k lé­tesülhessenek, a gerjesztőváltóáram fázisa úgy választandó, hogy azon félperiódus ideje alatt, melyben az áram (n)-től (m) felé irányúi, a vezérlőmágnesek mezeje maximumban van úgy, hogy az átáramlás mindkét elemben lehetetlen. Hasonlóan az (Sl) elemben is az áram megszak illatik, mivel az áram (kl)-íöl (al) felé nem foly­hat. Itt azonban a mágnesmező a rekesz­nek ezen hatását támogatja és úgynevezett „visszagyújtásokat" megakadályozza. Az áramnak (m)-től (n) iránybani megszün­tetésére, a gerjesztőváltóáram fázisát 180 fokkal el kellene tolni. Ezt pl. a (W, M) gerjesztőgép gerjesztőáramának megfordí­tása által eszközölhetnők. A legtöbb eset­ben azonban elégséges lesz a gerjesztőára­mot, tehát a (B) telepet átváltani. Az 1. ábrán vegvesen gerjesztett (Ml) és (M2) mágnesek vannak föltüntetve, melyeknek (Wl.) és (W2) tekercselései egyenáramot, (Wlí) és (W2Í) pedig váltóáramot vezet­nek. A rekeszek azonban másképen is le­hetnek kiképezve (A. 24618. sz. német be­jelentés) értelmében. A 2. ábrán föltüntetett elrendezésnél a (kl) és (k2) higany elektródák nívója vál­tozatlan, mivel csak a katódák higanyból valók és" a fejlesztett higanygőzök kowden­zálás után a csészébe visszafolynak. Bizonyos esetekben nem szükséges, hogy a zárórekesznek mindkét eleme mágneses vezérléssel bírjon, hanem elégséges lesz, ha az egyik rekesz, egy közönséges „sze­leprekesz" és csak a másik rekesz mágne­ses vezérlésű. Ez az eset pl. akkor áll be, ha egy egyenáramhálót kell valtóáram­hálóvá áttranszformálni és fordítva. A 2. és 3. ábrák ezen esetet egyfázisú váltóáram számára szemléltetik. Ez elren­dezések azonban minden további nélkül többfázisú rendszer kapcsán is alkal­mazhatók, ami abból is kitűnik, hogy már egyfázisú áramnál is a (T) transzformátor (sl) és (s2) tekercseléseiből fázisukkal 180 foknyira eltolt kétféle feszültséget nyerünk. Háromfázisú áramnál három 120 foknyira vagy hat foknyira elfordított feszültséget nyernének stb. A 2. ábrán (T) váltóáramú transzfor­mátort ábrázol (p) priinértekercseléssel és (sl, s2) szekundéi tekercselésekkel az (O) nullponttal. (B) a telep, mely helyett azon­ban másféle egyenáramfogyasztók, illetve egyenáramfejlesztök alkalmazhatók. (Zt) és (Z2) két már ismertetett zárórekesz, melyek két otyképen párhuzamosan kap­csolt (Sl) és (S2), illetve (S3) és (S-l) sze­leprekeszekből állanak, hogy (Sl), illetve (S-l) mágneses befolyásolás nélkül az át­áramlást (S2), illetve (S3) irányával ellen­tétesen engedi meg. Az egészen szemlélve tehát úgy (Zl), mint (Z2) is az áramot mindkét irályban átbocsátja. Az (Sl) és (S'í) elemek azonban (Ml) és (M2) ve­zérlőmágnesekkel vannak ellátva, melyek az átáramlást mindenkor a váltóáramnak ama félperiódusára halasztják, mely alatt az (s2, Z2, B). illetve (sl, Zl, B) áramkör­ben a váltóáram- és egyenáramfeszültség sorban hat, mig az átáramlást szabadon engedik, ha a váltóáram- és egyenáramfe­szültség iránya egymással szemben álló. Ha a feszültségek egyenjrányuak, az egyet­len (Ml), illetve (M4) vezérlőmágnes me­zeje elégséges az átáramlás teljes meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom