70954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koncentrált nitrosus gázoknak híg nitrosus gázokból való előállítására

véssé oxydált kemencegázoknak behatása által a nitrogénoxydokat nitrosylkénsav alakjában törekszik lekötni. Nehézség ezen esel ben a nitrosylkénsavnak- utólagos elbontásánál lép föl az iménti reakciónak jobbról balra végbemenő folyamatánál. A nitrosylkénsav tudvalévően erős kénsavnak jelenlétében, nagyon állandó úgy, hogy ezen keveréket még a kénsavnak forrpontjáig lehet hevíteni és a kénsavat részben ledesztillálni anélkül, hogv a nitrosylkénsav jelentékenyen elbomolnék. Még levegőnek a hevítés közben való bevezetésénél sem lehet nagyobb mennyiségű nilrogénoxydokat kiűzni. Ezzel szemben a nitrosylkénsavat víznek adagolásával és hevítésével, ill. kellő mennyiségű vízgőznek bevezetésével könynyen lehet kénsavvá és N-O^-má elbontani. Ezen eljárás azonban gazdaságilag nagyon hátrányos, mert a kénsavat előbb hígítani kell és csak aztán lehet azt megtörtént koncentrálás után ismét az apsorpció céljaira fölhasználni. Bejelentő már most számos kísérletek xitán azt találta, hogy nitrosylkénsavnak és kénsavnak keverékeit, amint ezek nitrosus gázoknak erős kénsavban való absorbeáltatásnál keletkeznek, könnyen lehet tisztán hevítéssel, tehát hígítás és denitrálószereknek adagolása nélkül gyakorlatilag teljesen a nitrogénoxydoktól megszabadítani, föltéve, hogy a nitrogénoxydoknak ab sorbeáit atásához nem használunk 90— 91%-osnál erősebb savat. Ezen denitráló eljárásnál továbbá lényeges, hogy a hevítés a távozó gőzöknek deflegmálásával együtt történjék, mely célból a nitroset a deflegimálókészülék fölső részébe adagoljuk, amikor is az a készüléken keresztül folyva a hevítő tartályba jut. ila az absorbeáláshoz a fönt megadott kénsavnál erősebb kénsavat alkalmazunk, ak or a keverék a hevítésnél, még deflegnu !

ókészüléknek alkalmazásánál is mindinkább a nitrosylkénsavnak és a kénsav- J nak fönt ismertetett magaviseletét tanu-i sitja. A kénsavnak fokozódó koncentráció| jávai mindig nagyobb és nagyobb meny| nyiségű nitrogénoxydok maradnak vissza a savban. A bejelentőnek kísérletei szerint a koncentrációnak említett 90%-os határa, mely a denitrálásl még megengedi, igen szabatos. Ezen tény a mellékelt grafikonból is kitűnik, melyben az absorpeióhoz használt kénsavnak koncentrációi abseissák, a ki nem űzhető nitrogénoxydok mennyiségei pedig <UNO %-ban kifejezve) ordináták gyanánt vannak föltüntetve. A görbe az említett 90%-os koncentrációnál éles kanyarulatot mutat. Az itt megadott nitrogénmennyiségek összehasonlítási adatoknak tekintendők, melyek különböző absorpciós folyadékoknak egyazon kísérleti föltételek mellett foganatosított denitrálásánal állapíttattak meg. A nirosylkénsavnak kénsavban való oldhatósága a kénsavnak koncentriójával fokozódik. 83%-os kénsavban az oldhatóság csak %-a a 91'ó-os savban való oldhatóságnak. Az eljárásnak yyakorlati foganatosításánál ezért célszerű 90%-os koncentrációt alkalmazni, mivel ez úgy Hatásos absorbeálást, mint teljes denitrálásl biztosít. Természetes azonban, hogy a kénsav koncentrációjának kis ingadozásai az eljárás használhatóságát nem- csökkentik; különben is az absorpeióhatásra való tekintetből amúgy sem lehet nagyon a megadott %-érték alá menni. A jelen találmányt képező eljárás előnyei kézen fekvők. A kemencegázoknak híg nitrogénoxydjait koncentrált N=0= alakjában kapjuk és elkerüljük a kénsavnak hígítását úgy, hogy a kénsav közvetlenül újból használható föl az absorpcióra. A denitráló készüléknek koncentrált gázait vízben való absorbeáltatás és megfelelő mennyiségű levegőnek hozzávezetése révén könnyen lehet 67%-os salétromsavvá átalakítani; de lehet a koncentrált oxydokat folyékony N 0< előállítására is föthasz-J nálni. További előnyöket érünk el a jelen eljárással akkor, ha a nitrogén elégetésé-