70930. lajstromszámú szabadalom • Generátor generátorgáznak vagy vízgáznak bitumenes tüzelőanyagokból pl. kőszénből, barnaszénből vagy effélékből a szén desztillációgázaival keverten váltakozó üzemben való előállítására

1. ábrán a 2. ábra C—D vonala szerint vett függőleges metszetben és a 2. ábrán az 1. ábra A—B vonala szerint vett vízszintes metszetbe 11 mutatja. A generátoraknát alsó részén az alul záró (k) harántfal választja ketté, mely a generátor alsó részében lévő kokszoszlopoL is két részre osztja. Nagy generátoroknál ez a kettéosztás oly mértékű lehet, hogy két önállóan burkolt különálló akna létesül. A generátor fölső része, t. i. az (m) szénakna, változatlan marad. A generátor alsó részén két légbevezetéssel van ellátva, melynek az (al) és (a2) szelepek segélyével zárhatók el. A generátoralsórész másik oldalán a (bl) és (b2) fáradtgázszelepek vagy csapószelepek által elzárható füstgázelvezetésekkel van ellátva, melyekből a fáradt gázok a (d) kürtőbe jutnak. Ezenkívül a generátor alsó részén még a (cl) és (c2) gőzszelepek állal elzárható két gőzbevezetés van elrendezve. A generátor feneke tehát a kettős akna mindkét oldalán egy-egy légbevezetéssel, egy-egy fáradtgázelvezetéssel és egyegy gőzbevezetéssel van ellátva. A fölső levegő az elválasztóövbe az (e) légszelepen át lép be, míg a fölső gőzt az (i) gőzszelep szintén az elválasztóövbe vezeti. A generátor fölső részén a szénadagolószerkezet, az (f) gázfogó, a (g) gázszelep és a (h>) csapadékfölfogó van elrendezve. A berendezés működése a következő: A generátor alsó részében, vagyis a kétaknás generátorrészben elrendezett gáztalanított szén (tehát koksz) forróra fuvatása azáltal történik, bog}- az (al) légszelepen belépő levegő a kettős akna egyik oldalán fölemelkedik, majd a kettős akna másik oldalán leszállt és a megfelelő (b) fáradtgázszelepen át a (d) kürtőbe vonul. Ezután vagy csak a kettős akna forróbb oldalán (cl)-nél vagy mindkét oldalon. (cl)-nél és (c2)-nél gőzt vezetünk be. A keletkező vízgáz az el választóövben az (e) légszelepen belépő fölső levegővel találkozik, a hőmérsékletet az elválasztóövben bekövetkező részleges elégetés által fokozza, a szénaknában foglalt szénen, ennek gáztalanítása közben fölfelé átvonul és a generátort az (f) csövön, valamint a (g) gázszelepen át elhagyja. A rákövetkező fuv.atást ellenkező' irányban végezzük, amennyiben a levegőt a kettős akna egyik részének fenekén lévő (a2) légszelepen át bocsátjuk be, míg a füstgázok a másik aknarész fenekének (b2) nyílásán át a kürtőbe vonulnak. A hőmérséklet fokozása és a félig kész kokszból a kettős aknában esetleg még fejlődő gázok teljes elégetése céljából az (e) légszelepen át az élesre fuvatás közben is bocsáthatunk be szekundérlevegőt és fölső levegőnek a fuvatás közben való kellő mértékű bevezetése által az elválasztóövben szükség esetén olyan hőmérsékletet érhetünk el, hogy fölső levegőnek a gázosító folyamat alatt az (e) szelepen át való bevezetése fölöslegessé válik. A gázosítás alatt esetleg az (i) gőzszelepen ál gőzt vezethetünk be. Habár a leírt üzemeljárás jelentékeny előnyöket nyújt, az ismertetett generátorelrendezés előnyei számos más módon is kihasználhatók. A találmány tárgyának kivitele természetesen sokféle lehet. A tüzliíd magassága a legtöbb esetben úgy választandó meg, hogy annak tetőpontja a kokszoszlop és a szénoszlop elválasztó rétegének közelébe kerüljön, de lényegesen alacsonyabb ttizhidak is alkalmazhatók. Ha pl. úgy, mint a 275221. számú német szabadalmi leírásban ismertetett eljárásnál, főkép fölső levegővel dolgozunk, akkor lényegesen alacsonyabb hid alkalmazása ajánlatos, mert csak ezáltal válik a hallásos liarántfuvatás lehetővé. SZABADALMI IGÉNY. Generátor generátorgáznak vagy vízgáznak bitumenes tüzelőanyagból, pl. kőszénből, barnaszénből vagy effélékből a szén desztillációgázaival keverten, váltakozó üzemben való előállítására, melynél a forróra fúvató levegőt csakis