70928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aldehidek, ketonok, alkoholok szénhidrogének és nitrogénvegyületek előállítására növényi anyagokból

— 3 -lasztjuk és összegyűjtjük. Ezután a lúghoz annyi mészhydrátot adunk, hogy 1 kg. száraz fára körülbelül 300—400 g. CaO jusson. A mészhydrátot legelőnyösebben kálciumoxydnak sűrű mésztejjé való oltása által állítjuk elő és a mésztejet a lúggal valamely alkalmas készülék segélyével bensően összekeverjük. Ezen célra előnyösen úgynevezett korongos elgőzölögtetőket használhatunk, melyekben a lúg egyúttal koncentrálható is. A kapott keveréket a forgó szárítókemencébe folyatjuk, melyben a lúgot körülbelül 200" C. hőmérsékleten beszárítjuk. A beszárított lúgot ezután száraz desztillálásra alkalmas kemencébe visszük és célszerűen túlhevített vízgőz jelenlétében szárazon desztilláljuk. A száraz desztillálásnál kapott maradékot, mely szódából, kálciumkarbonátból és szénből áll, esetleg porrátörés után, a szóda kioldása céljából meleg vízzel kezeljük, mimellett a szódaoldatot pl. szűrősajtóban választjuk el a többi alkatrésztől oly célból, hogy ez utóbbiakat lehetőleg kis víztartalommal kapjuk meg. A szódaoldatot természetesen friss lúg előállítására használhatjuk. A kálciumkarbonátot és a szenet szárítás után tüzelőanyagnak lehet fölhasználni. Az elégetést emellett úgy végezhetjük, hogy a kálciumot egyidejűleg kálciumoxyd alakjában viszszakapjuk. 2. Szalma kezelése cellulóza kitermelése céljából. Minthogy szalmának nátronlúggal cellulóza előállítása céljából való főzésénél a lúgból kitermelt acetonspiritusz mennyisége annál nagyobb, minél hígabb a lúg, míg egyúttal az alkálit fölöslegben kell alkalmazni, a legcélszerűbb, ha a főzést csak kisebb alkálifölösleggel végezzük. A szalma főzéséhez tehát oly mennyiségű nátronlúgot használunk, hogy minden kg. száraz szalmára körülbelül 150—200 g. Na-0 jusson. A száraz desztilláláshoz még szükséges alkálimennyiséget főzés után adjuk a lúghoz. A kapott hulladéklúghoz még minden kg. száraz szalmára számítva 50—100 g. Na=0-t és 200—300 g. kálciumoxydot adunk, utóbbit sűrű mészlej alakjában. Az így kapott lúgot az első példában megadott módon kezeljük tovább. A szalma főzésénél és az emellett kapott lúg száraz desztillálásánál különösen^ nagy mennyiségben kapunk ammóniát és más nitrogénvegyületeket. Szalma főzése esetében 130—150" C. hőmérséklet teljesen elegendő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás aldehidek, ketonok, alkoholok, szénhydrogének ós nitrogénvegyületek előállítására növényi anyagokból, melynél a növényi anyagokat nyomás alatt alkáliák, különösen nátronlúg vizes oldatával főzzük és a kapott oldatot azután szárazon desztilláljuk, azáltal jellemezve, hogy a növényi anyagokat oly nagy alkálifölösleggel főzzük, hogy a kapott oldat a beszárításnál nem képez szívós masszát, hanem körülbelül 200" C. hőmérsékleten beszárítható (pl. meleg levegővel közvetlenül fűtött forgó kemencében). 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a főzést kisebb alkálifölösleggel végezzük és a száraz desztilláláshoz még szükséges alkálimennyiséget a növényi anyagok főzése után adjuk az oldathoz. 3. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az oldathoz a főzés előtt vagy után mészhydrátot adunk oly célból, hogy különösen az aceton termelési hányadát fokozzuk és a ligninanyagok kiválását meggátoljuk. 4. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az oldatot, ha azt oly módon szárítottuk be, hogy a száraz desztillálásnál nem zsugorodik, célszerűen túlhevített vízgőz jelenlétében szárazon desztillál-