70912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasból, vagy acélból való, zárt görbealakú vagy sokszög- keresztmetszetű testeknek szorosan rájuk tapadó zárt fémköpennyel való ellátására

ség, teljes légelzárás mellett menjen végbe. A fémköpeny köré már most nagy feszültség mellett négyszögletes keresztmetszetű vasdrótból szűk menetekben hengeres spirálist tekerünk, melynek végeit eltolódás ellen biztosan rögzítjük. Az így körülzárt leslet azután alkalmas kemencében a forrasztó fém olvadási hőfokára, ill. hegesztési hőfokra melegítjük, azután a kemencéből kivéve teljesen kihűlni hagyjuk és végül a külső vasspirálistól megszabadítjuk. A hegesztés vagy forrasztás most be van fejezve, mim elleti teljes a biztonság aziránt, hogy a fémköpeny szilárdan ül a vas- vagy acélmagon és szorosan össze van azzal kötve. A spirális helyell, mint már említettük, egy a fémköpenyt kívül szorosan körülvevő, vasból való segédköpenyt vagy egy sor vasgyűrűt vagy egy tágabb vascsövet is lehet használni, mely utóbbinak a fémköpennyel képezett hézaga valamely nemrugalmas töltőanyaggal van kitöltve. Minden esetben olyan erősnek kell lennie a fémköpeny köré fekteteti segédköpenynek stb.. hogy a fölhegesztendő vagy fölforrasztandó ' forró fémköpeny kitágulás! nyomását legyőzhesse és így annak kitágulását meggátolja. Azonkívül ennek a segédköpeny anyagának kisebb tágulási együtthatójúnak kell lennie, mint a fémköpeny anyagának. Ez az eljárás jobbnak bizonyult a fémköpeny elektrolytikus úton való fölhúzásánál is. Ezen utóbb említett eljárásnál a vas- vagy acélmag és a fémköpeny közT az összefüggés igen gondos munka mellett elég jó ugyan, de olyan esetekben, amidőn az milyen fémkopeuyek nagy fajlagos nyomásnak vagy erős hőfokváltozásoknak vannak kitéve, amint ez pl. nyomtatóhengereknél és íorrcsövejmél történik, ezek a fémköpenytjí gyakran leválnak az alattuk lévő vas- vagy acél magról, ami a jelen új eljárásnál teljesen kizártnak tekinthető. Megcmlí^ük végül, .hogy .a jelen eljárás nemcsak iorgá^i testeknél, hanem mindenféle, záií-göKbealakú, tehát pl. elliptikus, valamint csak megközelítőleg zárlgörbealakú, tehát pl. sokszögkeresztmelszetű testeknél is használható. A mellékek rajzon az eljárás foganatosításának három módja van példaképen föltüntetve, de nem merítik ezek ki az eljárás lehetséges foganatosítási módjait. Az 1. ábrán hossz- és keresztmetszetben az a fogauatosítási mód van bemutatva, melynél a koncentrikus ellenállást drótspirális létesíti, itt (a) a vasmag, (c) a fölforrasztandó vagy fölhegeszlendő fémköpeny, (d) a köréje csavart, négyszögletes keresztmetszetű vasdrótból készült spirális, melynek két vége az (a) vasmag (g) kivágásaiba van elmozdulhatatlanul beillesztve. Ha forrasztásról van szó, akkor az (a) vasmag és a (c) fémköpeny közt a (b) forrasztó fémet helyezzük el. A 2. ábra hossz- és keresztmetszetben azt a foganatosítási módot tünteti föl, melynél a koncentrikus ellenállást egy külső segédvasköpeny létesíti. Ili ismét (a) .;>. vasmag, (c) a fémköpeny és forrasztás esetejn (b) a forrasztó fém, míg (h) a (c) fémköpenyre fölhúzott és azt szorosan körülvevő külső segédvasköpenyt jelöli, melyet, ha a könnyebb lehúzhatás céljából két részből,' vagy — mint a rajzon látható -- egy (1) hosszhasítckkal egy részből készítjük, (e) vasgyűrültkel szorítunk össze. A 3. ábra végül hossz- és keresztmetszetben az (e) külső segédvasiköpcnnyel és ezen belül a nem-rugalmas (i) masszával létesített foganatosítási módot ábrázolja, medynél az (i) massza az (e) vasköpeny és a fölforrasztandó vagy fölhegesztendő (c) fémköpeny közt lévő hézagot teljesen kitölti. Az (e) segédköpeny itt végein is zárva van. Az (i) masszát főleg akkor használjuk, ha — mint a rajzon is — az (a) vasmag keresztmetszete nem mindenütt egyenlő ,nagy. SZABADALMI IGÉNXF^K. 1. .Eljárás vasból vagy acélból való, zái'tgörbeaLakú vagy sí>kszQg-kere«teietszetű testeknek .szorosan rájuk tapadó zárt féniköpennyel való .ellátására, fpl-