70893. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán a végkamrák között lejtősen haladó csőköteggel

Megjelent 1917. évi április hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 70893. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Vízesöves kazán a végkamrák között lejtősen haladó csőköteggel. BURKHARDT GOTTLOB MÉRNÖK BERLIN-FRIEDENAUBAN. A bejelentés napja 1916 májas hó 15-ike. Elsőbbsége 1914 julius hó 28-ika. A találmány tárgya oly vízcsöves kazán, amelynek mellső és hátulsó vízkamrái között á vízcsőköteg lejtősen van elrendezve. Az ilynemű ismert kazánokkal ellentétben azonban a találmány szerint a csövek csiak a mellső kamrában vannak függélyes egyenes sorokban elrendezve, míg a hátsó kamrában valamennyi cső vagy azoknak egy része függélyes zegzugos sorokban foglal helyet. Ily módon a csövek között maradó függélyes aknák az elülső kamránál szélesek és hátrafelé fokozatosan keskenyednek úgy, hogy a hátsó kamránál már csak egészen keskeny egyenes vagy zeg-zúgos átbocsátó rések vannak. A csőkötegnek ezen elrendezése folytán a fűtőgázok elől, vagyis közvetlenül a tüzelőtér fölött, hol még magas hőfokkal bírnak és így az általuk kisugárzás útján leadott hő az érintkezés útján leadott hőmennyiséget jelentékenyen fölülmúlja, a csősorok közötti széles függélyes aknákon szabadon fölfelé szállhatnak^ és hőtartal«múkat főként kisugárzás útján adhatják le, míg további útjukban, midőn természetszerűleg mindinkább lehűlnek, az . érintkezés útján való hőleadás lép mindinkább előtérbe (ami tudvalévőleg hidegebb gázokra nézve kedvezőbb), mivel a csövek közötti függélyes rések hátrafélé folyton szűkebbekké és zeg-zúgosabbakká válnak. A találmány szerinti csőelrendezés- to"vábbá még azt az előnyt is nyújtja, hogy a rostélv'előr észéről jövő fűtőgázok, ame| lyek tudvalévőleg még meglehetős sok él nem égett szénhydrogént tartalmaznak, a csőköteg előrészén való áthaladásuk alkalmával a csövek fütőfölületét csak ke^ véssé érintik, tehát nem szenvednek hirtelen erős lehűlést és így jól éghetnek tovább, mimellett a még el nem égett izzó szénhydrogének az első tüzcsatornában főként sugárzás útján adják le hőtartalmuRat. Ezzel szemben a rostély hátsó részén keletkező fűíőgázok, amelyek gazdaságosan működő tüzeléseiknél tudvalévő-. leg teljesen elégett, sötét gázokból állnak és hőtartalmukat kedvezőbben adják le a fűtőfölületekkel való érintkezés útján, az első tüzcsatornában a csövek közötti aknáknak hátrafelé folyton keskenyedő részein kénytelenek átvonulni, minek folytán itt is az érintkezés útján történő kedvezőbb hőátvitel érvényesül. .