70885. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés szemes gabonaneműek, csövestengeri, valamint más termények és anyagok részére

* lyeken át a szárítandó anyag az egyik rekeszből a másikba léphet. A (9) válaszfalak a (8). hornyokban följebb vagy lejebb állíthatók be, ami által a rétegmagasság a szárítandó gabona neme, nedvességi állapota és a célbavett szárítás mértéke szerint szabályozható. Így pl. erősen ömlő termény, pl. búza szárításánál az összes (8) hornyokba (9) falakat helyezünk és azokat — a fönt említett körülményeknek ^megfelelően — a hornyokba a legalsó helyzetig vagy csaknem ezen helyzetig betoljuk, amikor is a gabona szakadozott (10) vonalak szerint lépcsősen helyezkedik el. Ha azonban nagyobb térfogatú terményt, pl. csöves tengerit akarunk szárítani, akkor a (9) válaszfalakat áthelyezzük úgy, hogy nagyobb térfogatú és nagyobb átbocsátónyílású rekeszek képződjenek. így pl. két-két (8) horonyból a (9) falakat teljesen eltávolítjuk. ,mig a harmiadik horonyban a (9) falat a (9') helyzetbe hozzuk és fölötte még egy (9") falat helyezünk el. Ebben az esetben a szárítandó termény a lépcsős (11) eredményvonainak megfelelően fog elhelyezkedni. Természetes, hogy a (9) falakat a leírt módon pontosan az adott körülményeknek és az elérendő célnak megfelelően helyezhetjük át és kombinálhatjuk. Emellett gondoskodás történt arról is, hogy a száradd gabonának az (1) vezetőfölületen való csúszási sebessége és a (6) lapáthenger által kiemelt terménymennyiség a termény minősége szerint pontosan szabályozható legyen. Ezen célból a legalsó (12) válaszfal, mely áttöretlen lemezből készülhet, a kétoldalt elrendezett be^ állítható (13) kairok hatása alatt áll és ezen karok segélyével emelhető vagy sülyeszthető. A (12) válaszfal helyzetétől függ a (6) lapáithenger mögött lévő réteg (14), illetve (15) magassága, míg ezen magasságtól függ az, hogy a lapáthenger mennyi terményt emelhet ki, tehát hogy a termény milyen sebességgel csúszik le az (1) síkon. A (12) fal .teljes fölemelése és a nagyobb terjedelmű csöves tengerihez szükséges beállítása a (16) lánccal végezhető. , A szárítást mesterségesen fűtött és a szárítandó rétegen átszivott vagy átnyomott levegővel végezzük. Ezen célból az (1, 2) vezetővályú alatt fekvő (17) térben valamely tetszőleges tüzelés vagy a (18) fűtőcsatorna van elrendezve, mely a szár rításhoz szükséges meleget égési gázoktól, gőzfűtéstől vagy bármilyen más hőforrástól kapja. Az (1, 2) vezetővályú fölött lévő (19) térben a (20) szívóventilátor van elhelyezve, mely a meleg levegőt az alsó (17) térből az (1) fölületen fekvő rétegen átszívja. Ezáltal a nedvességnek a szárítandó terményből való eltávolítása jelentékenyen gyorsíftatik. Hogy a (20) exhausztor a kellő vákuu.mot létrehozhassa, a (19) térben a födém, a határolófalak stb. légmentesen készítendők, de ezenkívül az (1) vezetőfölületet is az oldalokon légmentesen el kell választani, a (17) fűtőhelyiségtől. A teljes elzárás céljából a (6) lapáthenger, illetve a (12) szabályozófal mögött az áttöretlen anyagból álló, lehetőleg légmentesen, záró (21) fal van elrendezve. Ez a fal a (2) oldallapok hornyaiban szintén beállítható (lásd az eredmányvonalakkal rajzolt helyzetet). A (9) falak, mint már említettük, lyuggatott anyagból állnak, ami lehetővé teszi, hogy a (20) exhausztor által kifejteti szívóhatás az egész lépcsőzetes anyagfölületre kiterjedjen és ez utóbbi ezáltal a szárítóhatásnak teljes terjedelmében alá legyen vetve. 4 szárítás hatásfoka a legnagyobb, ha a (2) hornyok, tehát a (9) falak is a függőlegestől kissé eltérő irányúak; ezáltal a réteg csúszása és abban a szemek helyzetváltozása is a lehető legkedvezőbb. A (17) fűtőtérben a rajzon nem ábrázolt nyomóveníilator van elrendezve. Nagyobb méretű termények, pl. csöves tengeri szárításánál, ugyanis a szárító be- és kiömlőnyílásánál nem lehet oly légmentes zárást létesíteni, hogy a (20) exhausztor kellő vákuumot Hozhasson létre. Ezen