70860. lajstromszámú szabadalom • Kavarókar mechanikai pörkölőkemencékhez
kölendő anyagot az (I) lapátcsoport továbbítja, miig ai kavarökarnak a (2) nyíl irányában való mozgása alatt a pörkölendő anyag továbbítását a (II) lapátcsoport veszi át. Hogy az egyik lapátcsoport továbbította agyagot a másik lapátcsoport tökéletesen megragadhassa, a lapátcsoportok nincsenek egymáshoz képest a teljes lapátszélességnek megfelelően eltolva, hanem akként elrendezve, hogy mindegyik csoport lapátjainak élei a másik csoport lapátjai^ nak munkakörletébe nyálnak át. Mindegyik lapát ferde helyzetű, függélyes (d) munkafölületéhez az (e) fölüle t csatlakozik, mely kifelé lejtősen van kiképezve, és pedig célszerűen a 3. ábrán látható módon akként, hogy a lapátnak (f) alapfölületével éles késszerü (g) élt alkot. A kifelé lejtős fölületek a lapátoknak ékszerű alakot kölcsönöznek. Az ismertetett módon alakított lapátok működési módja a 7. ábrából világosan látható. Ha a kavarókar a (h) kemencefenék fölött harántirányban az (1) nyíl ér(elmében balról jobbra mozog, úgy csupán az (I) csoportnak a 7. ábrán szakadozottan föltüntetétt lapátjai veszik át (d) munkafölületeikkel (2. ábra) a pörkölendő anyag továbbítását a kemence hosszirányában, míg a (II) csoport lapátjai a pörkölendő anyag ezen továbbításában alig vagy egyáltalában nem vesznek részt, Kanem ha például a kemencefenékre merőlegesen álló, a kemence hosszirányával párhuzamos fölületük volna, a pöckölendő anyagot maguk előtt tolnák, a kemence jobboldali hosszfala felé továbbítanák és itt fölhalmoznák; minthogy azonban a (II) csoport lapátjai a kemencefej néken tovacsúszó, éles (g) széllel vannak ellátva, amelyhez a rézsútosan fölfelé haladó (e) fölület csatlakozik, ezért itt a pörkölendő ianyag — amint azt a 7. ábra jobboldalán látható nyilak szemléltetik — ezen (e) fölületen a kemence közepe felé csúszik és a lapátok fölső éle fölött átbukik úgy, hogy pörkölendő anyagnak a kemence hosszfalain bekövetkező, a kemence üzemét zavaró fölgyülemlése lehetetlenné válik. A kavarókarnak a (2) nyíl irányában való mozgása alkalmával a (II) csoport lapáíjai továbbítják a pörkölendő anyagot a kemence hosszirányában, míg az (I) csoport lapátjainak (g) élei és (e) fölületei most ugyancsak a pörkölendő anyag alá hatolnak és azt az imént ismertetett módon a kemence közepe felé átbuktafják. Nehogy a kemence hosszfalai mentén az egyes lapátok között következhessék be a pörkölendő anyag fölhalmozódása, a (c) lapátok kifelé irányuló részükön (i) tordák segélyével vannak egymással öszszekötve, amelyek a két-két (c) lapát között lévő terhet áthidalják. Mindegyik borda közvetlenül a szomszédos lapátfölületekbe megy át és úgy, mint ezek, kifelé lejtős. A Hídszerű "(i) bordák ékalakú kiképzésük folytán a kavarókar lapátjaihoz hasonlóan hatolnak a pörkölendő anyagba, amint az a 7. ábra baloldalán látható. Ekkor ezen bordák kaparok módjára hatnak, minthogy csak a szükséges anyagmagasság fölötti összegyűlt réteget választják le és tolják vissza a kemence közepe felé. Ily módon az eddigelé a (h) kemence (k) munkaajtónyílásaiban az anyag oldalas fölgyülemléseinek magasságában elrendezett, a kemence áttekinthetőségét igen megnehezítő (1) kövek (7. ábra) jóval alacsonyabban, pl. a szakado-I zott vonalakkal föltüntetett méretben képezhető ki. Ezenkívül minden (c) lapát a rézsútos (e) fölületektől oldalt, a kavarómozgás irányában elrendezett függélyes (m) bordával van ellátva (4. ábrg), mely kifelé a késszerű (n) élben végződik. Ezen él célszerűen közvetlenül a lapátoknak késszerű (g) külső éléhez csatlakozik. A késszerűen végződő (m) bordák révén a lapátok könnyebben hatolnak át a pörkölendő anyagon. Azonkívül ezen bordák a fölgyülemlett anyagnak a lapátok ékalakú (e) fölületeire való föltolását elősegítik.