70848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcs- és szőlőültetvényeknek káros késői fagyok elleni megvédésére

nek mindemkor működésbe kell lépniök, ha váratlanul fagy áll be, ezen rendszer egyáltalában nem alkalmazható. A találmány tárgya fentiekkel szemben azzal tűnik ki, hogy a füstfelhőket meghatározott távolságokban elrendezett, méggyújtható rő'/jserakásdkkal állítjuk előmelyeknek meggyújtása a virága és gyümölcsfügyek magasságában elhelyezeti hőmérő révén kizárólag elektromos úton történik gyújtótöltények segélyével, melyek elektromos vezetékek útján közvetlenül a hőmérő által zárt áramkörrel vannak öszszekötve. Ki van tehát zárva, hogy a berendezés felmondja a szolgálatot ugy, hogy a berendezés biztos és megbízható működése föltétlenül bekövetkezik anélkül, hogy a keletkező füstfelhők az ültetvények növekedésére nézve káros hatással volnának. • A virág-és gyümölcsrügyek magasságában fölfüggesztett hőmérő az elektromos vezetéket azon pillanatban zárja, amelyben «. hőmérséklet zérusfokra, minus l°-ra vagy 2"-ra sülyedt Ugyanezen pillanatban a helyi viszonyok szerint kb. 60 m. távolságoklián elhelyezett rőzserakások elektromos patronok -segélyével meggyújtatnak és az egész szőllőt, ill. gyümölcsöst füstfelhőbe hurkolják, miáltal a föld hőkisugárzását, valamint a reggeli nap hatását meggátolják és így a késői fagyok kárától az ültetvényeket megóvják. A hőmérők fölfüggeszt ésén él a helyi viszonyokat pontosan figyelembe keli venni; mivel a fagykárok Sí külömhöző fekvésű helyeken egyenlőtlenül lépnek föl és csupán április végén, vagy május elején várhatók, még pedig a kora regigeii órákban (5—8 óra között), Úgy a vezetéket előre kell lefektetni, a dij^a/mQgépel gyorsan és egyenletesen járó mótor mellett kell fölállítani és üzemkész {állapotban tartani. Lehetséges, hogy ugyanazon esztendőben az elektromos áramot ilvkéut 3—4-szer kell igénybe ,v^ni; más esztendőkben talán egyáltalában nem.- A hideg napok elmúltával a vezetékeket, rudakat és dinamót sttb. eltá-i volíthatjuk és a legközelebbi esztendőre tehetjük el, ha nem tartjuk előnyösebbnek az elektromos berendezést állandó jelleggel létesíteni. A berendezés költségeinek csökkentésére föltesszük, hogy ugyanazon dinamógép előbb a patronok egyik felét és azután a patronok másik felét gyújtja meg; önműködő átkapcsoló végezheti a két áramkör átkapcsolását. A patronok mennyiségének mindegyik felét egyenként 60 gyújtót tartalmazó 8—9 csoportra osztjuk és ezeket sorosan kapcsoljuk. Mindegyik elágazás kb. 6 km. hosszú. A fővezeték számára 6 mm átmérőjű szigeteletlen rézdrótot alkalmazunk és ezt 25 m.-ként nyers, 3.5 m. magas fenyőrudakon izolátoroké segélyével erősítjük meg, míg az elágazásokra elegendő 5 mm. vasdrót és a vezetéktartó rudakat is 50 m. távolságra tolhatjuk szét. A gyújtópatronoik kátránypapírlemezbői készülnek és egyenként 5 mm. hosszú 0.5 mm. vastagságú plaitindróttal szereltetnek fel. Nehogy a föld fölszine fölött 2.5 m. magasságban elhelyezett vezeték a rőzserakások tüze által szenvedjen, a patronokat nem a rőzserakások alá, hanem néhány méternyire oldalt helyezzük el úgy, hogy az ezekhez szóló 5 mm. vastag vasvezetékek 2X3.5 = 7 m hosszúak lesznek. Eddig a légkör és a föld felületének elektromosságát gyakorlatilag csak ritkán értékesítették; pl. Palermóban, ahol a levegő elektromosságát a szőllők növésének elősegítésére értékesítik és vízszintesen kifeszített drótrácsokait alkalmaznak az ágakon felállított és a földdel összekötött platincsúcsokkal. Az eredmények állítólag igen kedvezők, a virágok erősebb illattal és gyümölcsök több zamattal teremnek. A főt vázolt ideiglenes elektromos védőberendezés 1000 b. szőUő, ill. gyümölcs számára a helyi viszonyok szerint kb. 60.— koronába kerül há-onként és az üzemköltség évenként és há-onként kb. 10.— koronára rúgnak, míg az évi termés egy negyedrészének fagy ájtal való vesztesége évenként és há-onként kb. 600.— korona