70846. lajstromszámú szabadalom • Lejárati napok ellenőrzésére szolgáló készülék

A bizonyos ni^pon kezelendő vagy eiintésendő iratokról, föltéve, hogy eredeti iratokat helyezünk be az illető fiókba, teljes másolatokat (átütéseket) készítünk, melyeknek egyikét rendszerint az irattárban helyezzük el, míg a másikat, mely célszerűen más szírfü papiroson készült, • abba a fiókba helyezzük, mely a tekintetbe jövő kelet (hónap és nap) jelzését hordja Ha a készülék pld. januárra van beállítva, amikor is minden napifiókban a „január" jelzésű táblácska az (1) hasítékból {1. ábra) ki van húzva és a helytálló napjelzéstől jobbra elrendezett (r) ' fémkeretbe (1. és 6. ábra) be van tolva, akkor valmennyi napifiók a „január" jél-Zést hordja, még pedig végig piros színben. A pld. január 15-én esedékes irat ily módon abba a napifiókba kerül, mely az „elintézendő január 15" jelzést hordja; egy január 20-án esedékes irat pedig az „elintézendő január 20-án" jelzésű fiókba fog kerülni és így tovább. Oly iratok berakására, melyek később esedékesek azon napnál, melyre éppen a napifiókok jelzései szolgálnak, a szekrény" baloldalán elhelyezett, a hónapok neveit viselő 12 havifiók szolgál.* Hogy az irat esedékességét itt is, nemcsak a hónap, hanem a nap szerint is evidenciában tartsuk, mindjárt la havifiókba való berakásnál kivesszük abból a nápifiókból, mely az esedékesség napjának jelzését hordja, a kívánt hónapjelző táblácskát és a havifiók ugyanazon napszámának megfelelő nyílásába helyezzük, melybe az illető iratot berakjuk. Tegyük föl, hogy az 1. ábrában föltüntetett állásnál, melynél a napifiókok július 1—6-ra és június 7—30:m vannak beállítva, október 1., 5., 9., 14., 15., 17., 23. és 29-iki esedékességeket kellene berakni. Ezek az „október" havifiókba kerülnek, egyidejűleg azonban az 1., 5., 9., 14., 15., 17., 23. és 29. esedékességi jnapok napifiókjaiból az „október" fölírású havitáblákat kihúzzuk ós az októberi havifiók 1., 5., 9., 14., 15., 17., 23. és 29. hasítékaiban őrizzük meg, aimint azt az 1. és 9. ábrák' mutatják. Ha ily módon valamely iratot egy későbbi hónap oly napjárd akarnánk berakni, melyre ünnep- vagy szünnap esik, akkor a berakást megakadályozza az, hogy az illető nap hónapjelzö táblája, mini már leírtam, napifiókjában rögzítve van és így a napifiókból a havifiókba egyáltalában nem helyezhető át A berendezés ily módon megakadályozza egy irat munkaszünetes é» oly napra való berakását, melyen* elintézés céljából nem vesszük ki az iratokat a fiókokból. Valamely iratnak pontosan az esedékesség napján történő kényszerű kivétele új keletnek az (a) keletjelzőbe (1. ábra) való behelyezésével kezdődik. Ezt az új keletet azonban csak akkor helyezhetjük be, ha a megfelelő (t) táblát (1., 5. és 7. ábra) az illető napifiókból kivesszük. Mivel azonban ez a tábla a (v) fiókfenék mélyedésében fekszik (7. ábra) és az aznap esedékes iratok által el van födve, a keletnek az (a) naptártoldatban való beállítása céljából a folyó nap fiókját ki kell üríteni, hogy a kelettáblához jussunk. A keletnek az (a) naptártoldatban való kicserélésének elmulasztása, mely kicserélést az egész személyzet ellenőrizheti, tehát arra mutat, hogy az összes aznapi iratok kivétele elmulasztatott. Ha ilyen módon .az illető napon esedékes iratokat, pld. június 6-án vesszük ki, akkor az iratokat vagy elintézése után, vagy későbbi keletre való újra berakással teljesen földolgozzuk. A június 6-iki fiókot azzal jelöljük meg kiürítettnek, hogy a „június" fölírású hónapjelző táblácskát az (r) fémkeretből kivesszük (1. és 6. ábra), ugyanazon napifiók megfelelő hasítékába helyezzük, a következő hónap (július) táblácskáját pedig hasítékából kivesszük és az (r) fémkeretben helyezzük el. Az éppen kiürített napíílók tehát most: „Elintézendő július 6" fölírást hordja és