70841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinknek és egyéb illófémeknek elektromos sugárzókemencékben való folytonos desztillálására

Megjelent 1»17. évi április hó 19-ep MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 70841.' szám. Vll/i. OSZTÁLY. JElj Arás cinknek és egyéb illó fémeknek elektromos sugárzó kemencékbe? való folytonos desztillálásárá. THARALDSEN FILIP MÉRNÖK CHRISTIANIÁBAN. A bejelentés napja 1916 augusztus hó 2-ika. Cinknek és egyéb illó fémeknek elek­tromos kemencékben való előállítása kü­lönböző nehézségekkel jár. A nehézségek főleg aizáltal okoztatnak, hogy a cink re­dukáló hőmérséklete magasabb, mint an­nak illanási hőmérséklete úgy, hogy á fémcink úgyszólván gázalakban keletke­zik. Míg egyéb termékek az elektromos ke­mencében redukálás vagy más vegyi fo­lyamat által csaknem az egész adagban képeztetnek és folyékony állapotban gyűj­tetnek össze, mimellett az olvasztótégely fenekéről lecsapolhatók, a cinkgyártás számára való adagot akként kell elren­dezni, hogy a képezett fémes cinkgőzök könnyen elillanhassanak anélkül, hogy az adag üregeiben összegyűljenek és robba­násokat okozzanak vagy legalább is egyen­lőtlenül eltávozzanak. Ez a körülmény a fémgőz lecsapására való berendezésben újból nehézségeket okoz, mely berendezés egyenlőtlen terme­lés számára nem igen szerkeszthető anél­kül, hogy annak a veszélynek legyünk ki­téve, hogy a cink egy része gőzalakból közvetlenül szilárd alakba megy át, miáltal cinkport kapunk, melyet újból kezelésnek kell alávetni. Már megkísérelték ezen hátrányokat különböző módon elkerülni pl. azáltal, hogy a kemence adagolását folytonosan oly módon vezették, hogy az adag rézsüt képezett. Ezzel azt célozták, hogy a redu­kálás főleg a fölületen menjen végb«, mire a Visszamaradt salakrészek a ferde fölületen lefolyhattak és újabb cinktar­taimú adagrészeket tettek szabaddá, hogy a folyamat ily módon folytonosan men­jen végbe. Javaslatba hozták továbbá a kemencét forgathatóan szerkeszteni úgy, hogy az adag folytonosan mozgásban volt. Az előbb említett eljárás azzal a hát­ránnyal jár, hogy a redukálás és a salak olvasztása nem történt az egész fölületesn egyenletesen, mint azt tervezték. A fölü­letnek a fényívhez legközelebb' fekvő része ugyanis erősebben támadtatik meg, mint a távolabbi részek, miáltal egy mindinkább növekedő üreg képződött és végül összeomlás és ebből származó rob^ bánás következett be. A másodsorban említett eljárás forgó

Next

/
Oldalképek
Tartalom