70839. lajstromszámú szabadalom • Önműködő hosszstabilizálóberendezés röpülőgépekhez

zavartatik. Hogy e hátrányokat megszüntessük, a (c) tér (y) és (z) helyein (e) és (el) forgó reteszekeit rendezünk el. Ezek a reteszek a rajzon föl nem'tüntetett'dohhal vannak fölszerelve, melybe (f) és (fl) kábelek, vége kapaszkodik, mely kábelek másik vegükkel a gépén (hj|nál foroghatöan ágyazott (i) stabilizáló fölület (g) és (gl) pontjaihoz vannak erősítve. Egyszerűség kedvéért az (fl) kábel az 1. ábrán nincs külön kirajzolva, hanem a hosszabb (f) kábel elfödi azt. A berendezés működési módja már most ez: -Ha valamely egyén (x)-töl (y) felé halad, kénytelen az (e) forgó retesz melleit elhaladni. Ezt tehát 90°-kal elforgatja úgy, hogy az (f) kábelt megfelelő darabbal fölcsavarja dobjára és ezzel az (i) stabilizáló fölületet megfelelő darabbal fölfelé kilengeti. Ha azután az illető egyén tovább menve az (el) forgó retesz mellett halad el, a (gl) pontba kapaszkodó (fl) kábelt tekercseli föl megfelelő darabbal dobjára és így a>z (i) stabilizáló fölület egy további darabbal leng fölfelé ki. Természetes, hogy a két, (e, el) forgó retesz helyett több ilyen és ehhez képest megfelelően több (f, fl) kábel és (g, gl) támadási pont is lehet elrendezve. Az (e) reteszeken lévő és velük forgatható dobok kerületét úgy méretezzük, hogy az (f) kábeleknek az (i) stabilizáló fölület szükséges mértékű kilenditésének megfelelő fö}tekercselődése menjen végbe. Az {e) reteszek a velük szemközt, a röpülőgép másik hosszoldalán lévő, hasonló reteszekkel össze lehetnek kapcsolva úgy, hogy az egyik, oldalon lévő reteszek elmozgatásakor a másik oldalon lévő reteszek is kényszermozgásulag elmozognak, hogy ezzel a két (i) stabilizáló fölület egyidejű kilendítése történjék. Ha azután az illető egyén (z)-től, ül. (y)-tól ismét viszszatér (x)-be, az (e) reteszeket visszaforgatja, tehát az (f) kábelek újból letekercselődnek dobjukról és így az (i) stabilizáló • fölületek visszalengése következik be eredeti helyzetükbe. Ismert szerkezetű elreteszelő mechanizmusok, mint pl. zárókerék és zárókilincs vannak elrendezve^ hogy az (e) forgó reteszeket az illetö/ egyén elfialadása után is megtartsák az elhakdássalf előiijéfceft új helyzetükben, valamint' szántén ismert fajtájú (

kikapcsolószerkezetek lehetnek alkalmazva, hogy az illető egyén visszahaladásakor ezeket a forgó reteszeket, ilL elreteszelőszerkezetüket kikapcsolják és igv a reteszek visszamozgását lehetővé tegyék. • •• r • Az (e) forgó reteszek helyett, mint a 2. ábrán látható, tompaszögben' meghajlított {k, ki) záróemelők is lehetnek a (c) tér padlóján foroghatóan ágyazva. Ezeknek az emelőknek működési módja, úgyszintén azokon az (f) kábelek elrendezésének módja ugyanaz, mint az 1. ábrán látható (e) forgó reteszeknél. Olyan esetekben, midőn az (i) stabilizáló folületet magát nem lehet forgathatóan ágyazni, vagy olyan röpülőgépeknél, melyek már szilárd stabilizáló fölülettel vannak fölszerelve és a fönti célra alkalmazhatóvá teendők, a stabilizáló fölületbe külön, lengethetően ágyazott csappantyúkat lehet beépíteni, amint ez pl. a 3. ábrán látható,#

ahol (1) az (i) stabilizáló fölületbe (m)-nél lenghetően beágyazott csappantyút jelöli. Természetes, hogy ilyen csappantyú lehet az. (i) stabilizáló fölület mindkét oldalán elrendezve és hogy ebben az esetben is a gép két hosszoldalán egymással szemköztfekvő forgó reteszeket, ill. záróemelöket úgy lehet összekötni egymással, hogy az egyik oldalon lévő csappantyú kilengése a másik oldalon levőét idézze kényszermozgásulag elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő hossz-stabilizálóberendezés röpülőgépekhez, azáltal jellemezve, hogy a röpülögépnek emberek tartózkodási helyéül szolgáló részében olyan