70836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcssorok és szőlők öntözésére

akarunk táplálni. Ezen eljárással r .a..;trá­gyázó hatást lényegesen fokozzuk. A fönt érintett nyári öntözéssel. a. téli vízhasználat áll szemben,": ''máj* Vflaíóbér hónaptól február hónapig bezárólag ter­jed a megművelés alatt álló területeikre. Cél ja nem á vegetáció: elősegítésében áll, tótném a fiUolcfezera elnyomásában. A fil­lokszera. ellen ajánlott számos irtószer eddig többé vagy kevésbbé eredményte­lennek bizonyult. Február végén az el­árasztásnak .meg kell szűnnie és így a ha­tásos téli öntözés összeesik a szöllőiö nyu-, gakni periódusával* Ezen-, időn -belül, vagyis október közepétől február végéig a megmüvélt. térüleíe'k 'öntözése 30—60 napig tart.x A szőllő érését gátló liszthar­mat a tett tapasztalatok szerint az öntözés folytán nem támadja meg a szöllőt. iV-A mesterséges öntözés a szőllő- ós gyü­mölcstermelés számára, mindenképen a legnagyobb fontosságú, mert ezzel gyakran megmenthetjük vagy fokozhatjuk a ter­mié,st; különösen fontos a bogyós gyümöl­csök számára, nevezetesen a málna szá­méra, mely minden talajban megterem, ha ez feíég nedves. Az öntözés, ill. mestersé­ges esővel való kezelés folytán a bogyós gyümölcs biztos szüretet szolgáltat. A ri­bizke, fekete- és vörös áfonya, szeder és szamóca még a német középhegység leg­magasabb részein is mívelhető. Oly gyü­mölcsnemek, amelyek csupán ősszel ér­nek, juniustól a szüretig szabályozott ön­tözést igényelnek; idetartoznak főképen az őszibarack-, körte- és almafák. "Virág­zás idején a fákat nem kell öntözni. Az áfonya, mint félig vízinövény, a leg­jobban lápföldön terem, azonban a lápot 6—-8 cm. magasságban homokkal vagy ka­viccsal kell befödni, hogy ezzel szegényít­siik, mert különben a növények túlsók ágat és nagyon kevés gyümölcsöt hajta­nak, ezáltal egyidejűleg a fű tenyésztését gátoljuk és a gyümölcsöt tisztán tartjuk. Á talajt oly alagcsövezéssel kell ellátni, hogy a talajvizet tetszőlegesen lehessen duzzasztani, télen pedig a talajt vízzel le­hessen • borítani. Amint a virágzás kezdő­dik, a talajnak csupán nedvesnek szabad leriniej.nem pedig vizesnek. Az észak­némA. lápok áHalájá homok, melyet fel kell hozni a gátkultúrákhoz hasonlóan. A dugványokat tavalyi indákból 25 cm. hosa­szúra vágják és 1 m.'távolságnyi sorok­ban ültetik, 0.3 im távolságban, 10 cm. mélységben ültetőfával és ültetés után a földet megnyomkodjuk. A talajt kiiltivá­torral lazítjuk, és tartjuk fű mentesen. Az első esztendőben a növények gyökeret hajtanak, a második esztendőben indá­kat, a harmadik esztendőben ágaidat és a negyedik esztendőben már gyümölcsöt hoznak. Ezen időponttól kezdve a sűrűn elágazó indák a füvet elnyomják. Gyümölcsültetvényeknél lehetőleg a magaslatokat' cseresznye, a melyebb he­lyeket szilva, és az északi és keleti lejtőket alma, a déli és nyugati lejtőket pedig körte számára tartjuk fenn. A bogyós nö­vény mindenütt megterem. A legjobb fek­vés enyhe lejtő délnyugat felé, mert itt a fák a hideg északkeleti szelek ellen és a virágzás alatt a .tavaszi fagy utáni reggeli nap yossz hatása ellen némileg védve van­nak. Csupán keskeny, mély völgyekben, melyekben patak vagy folyó folyik, nem terem gyümölcs, mert a hideg levegő fa­gyos éjjeleken a bimbókat és virágokat elpusztítja. Ellenben a folyók és' tavak partjai igen alkalmasak gyümölcsfák szá­mára, mert az éghajlat egyenletesebb, Ji vízgőz és köd a virágokat a tavaszi fagyok ellen, vagyis inkább az ezekre következő reggeli nap ellen megvédi. Fontos még a diótermelés is, mely különösen oly vidé­keken alkalmas, amelyeken aszalókészü­lékek vagy konzervgyárak hiányzanak és távolabb fekszenek a közlekedési utaktól. Á szüret lassan és nyugodtan hajtható végre, a 'gyümölcsök könnyebben tartha­tók el és a csomagolás és szállítás is köny­nyebb, mint más gyümölcsé. Azon helyeken, ahol a gyümölcsösök és szőllők öntözéséhez szükséges vizet fo­lyókból vagy tavakból kell venni, az isza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom