70833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőerőgépek üzemére
— 2 -inutatja be. A pontozott diagramm az ismert négyütemű robbanómotor diagrammja ugyanoly nagyságú kompressziótér mellett. A diagrammból világosan látható, hogy a kompresszió az új eljárásnál növekedett és hogy ,az expanzió-görbe is Jóv<al magasabban fékszik, mint a régebbi gépek expanziógörbéje. Világos tehát, hogy nagyobb munkateljesítmény éretik el. Megjegyezzük, hogy ezen diagrammokat nemcsak elméletileg nyertük, hanem gyakorlati kísérletek is ugyanezen eredményekhez vezettek. A 2. ábra szerinti kiviteli példánál az (1, 2) lépcsős dugattyú nyer alkalmazást. Az (1) dugattyú előtti (3) tér munkatérül szolgál, míg a (4) gyűrűs tér a töltő szivattyúteret ábrázolja. Az (1, 2) dugattyúsorozat ismert módon az (5) hajtórúd segélyével a (6) forgattyúhajtást működteti. A (4) térben a (7) szívószelep van elrendezve, mely a levegő vagy gázlevegőkeverék bebocsátására szolgál, továbbá a (8) visszacsapószelep, mely a (9) közbenső fel vevőtérbe vezet. Ez utóbbi a (3) térrel van összeköttetésben és a (10) szelep segélyével szükség szerint elzárható. A (3) térben van a (11) kipuffogószelep is elrendezve. Az egyes szelepek vezérlése szokásos. módon bütykös tárcsa, excenter vagy más alkalmas berendezések által eszközöltetik, vagy részben önműködően is történhet. A munkafolyamat a következő: Az (1, 2) lépcsős dugattyúnak a bal holtponti helyzetből jobbra való mozgásánál a (4) térbe levegőt vagy elégési keveréket szív be. Abban az esetben, ha csak levegő szivatik be, az égő anyag ismert módon egyenesen a (3) munkatérbe vezettetik be. A rajzon föltüntetett példánál egy oly kész keverék alkalmazását tételeztük föl, me^y a (7) szelepen keresztül lép be. A (2) dugattyúnak jobbról balra való viszszamenésénél a (7) szelep zárva van és a (4) térben lévő keverék kompressziója , meg}' végbe. Elegendő sűrítés mellett a keverék a (S) visszaesapcszelepen át a (9) térbe lép úgy, hogy ez meghatározott feszültség alatt álló keverékkel van megtöltve. A, keveréket alkalmas pillanatban a (10) szelep nyitásánál a (3) elégési térbe bocsátjuk. Egyszeri gyújtás után a (3) tér fáradt gázokkal van megtöltve. Ezen fáradt gázok kiömlése a szelepen át csak a dugattyú-ut csekély részén történik, még pedig akkor, ha az (1) dugattyú a jobb holtponti helyzethez közel van. A hengertér kiöblítését azonban nem a (9) fölvevőlérhen fölgyülemlett levegő segélyével végezzük, hanem a (10) szelepet csak akkor nyitjuk, ha a (11) szelep ismét zárva van. Ily módon a fáradt gázok tekintélyes mennyisége, mely majdnem az egész hengertérfogatnak felel meg, a (3) térben marad és a (9) térből kilépő friss gázokkal együtt komprimáltatik. A szelepek vezérlése tehát úgy történik, hogy a dugattyú jobb holtponti helyzetéhez közel, célszerűen egy pillanattal ennek elérése előtt, a (11) kipuffogószelepet nyitjuk és röviddel a holtponti helyzet átlépése után ismét zárjuk. A (11) szelep zárása után (10) szelepet nyitjuk ugyancsak rövid időre, célszerűen addig, míg a (9) föivevőfér és a (3) hengertér között nyomáskiegyenlítődés jön létre. Á (2) dugattyúnak a bal 1 holtponti helyzet felé való további előrej mozgásánál a (10) szelep is zárul és a { hengertartalom, mely most fáradt gázok-i ból és friss gázokból van összetéve, köj ?öaen süríttetik. Egyidejűleg a (4) térből i a friss gáz új adaga a (9) térbe nyomul, j Ha a mótör néhány fordulatot végzett, a j (9) fölvevőtérben a nyomás tekintetében. egyensúly áll be. A (9) fölvevőteret célszérűéin víz- vagy egyéb hűtéssel látjuk el és ezáltal a belőle a munkatérbe lépő gázok aránylag hidegek. Ezek a gázok a hen-; | gerben még jelenlévő forró fáradt gázok j által föímelegíttetnek és ily módon az * ; egyébként a hűtököpenynek leadott meleg közepes hőmérsékletű keverék képződésére hasznosíttatik.
