70818. lajstromszámú szabadalom • Műláb

' Megjelent 1917. évi április l>ó 12-én. MAGy jtk SZABADALMI |jfi

g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 70818. szám. Vll/e. OSZÍTÁIJY. Műláb. GÜTZINGER GÉZA ÜZLETVEZETŐ, BARCSIK VILMOS CIPÉSZ, GÖ-TZINGEH BÉLA MŰSZERÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1916 április hó 23-ika. Az eddig ismeretes műlábak lényegileg az álló lábat utánozzák, miért is megjelenésükben merevek és a járást természetellenessé teszik, hiszen a láb egyes moz- j dulatait vagy egyáltalában nem, vagy pedig csak nehézkesen, s ekkor is csupán külső szervek segélyével tudják követni. Evvel szemben jelen találmány szerint a mozgó lábat reprodukáljuk, és pedig oly módon, hogy csupa belső szervek révén, s mindvégig önműködőlég követjük a járásihoz tartozó mozdulatokat. Ilyképen a járást könnyeddé és természetessé tesszük. Azon meggondolások szerint, amelyeken a jelen találmány alapul, a műlábát úgy készítjük, hogy megemelve, vagyis laza állapotban hátracsuklik, rálépéskor azonban, vagyis megterfie.lt állapotban kiegyenesedik. Ilyképen máris lehetővé tettük a könnyed járást, s ha a csuklókat úgy is készítjük, hogy egyéb mellékmozgásokat is megengedjenek, azért mégis ez a két főmozgás lesz: a lényeges, ami a műláb célszerűségére nézve döntő marad. Egy, a találmány szerinti kiviteli alakot az idetartozó . rajzok példája^ nyomán írunk le, ahol a műláb külső alakjának határvonalai mindvégig jelezve vannak és a műláb váza 1. ábrában nézetben, 2—4. ábrákban pedig metszetben látható. l.*és 2. ábra a megemelt, 3. ábra pedig a nyugvó műlábát tünteti föl. 4. ábra ez utóbbinak keresztmetszete, hátulról nézve. A műláb vázát az (1, 2) sin szárakra erősített (3, 4, 5, 6) abroncsok alkotják. Az (1) és (2) szárak között a (7), az (1) szár alsó felén pedig a (8) csukló van! A váz egész terhét az alsó (9) rugók hordják, míg a (10, 11, 12) lemezrugók csupán arra szolgálnak, hogy a műláb külalakjának rendességét biztosítsák. A műláb belsejében, a (7) térdcsukló két szára között, és pedig a (4) abroncstól az (5) abroncsig, (13) rugó van kifeszítve, amely az alsó (1) szárat a fölső (2) szálhoz képest hátrahúzni igyekszik. A hátraliuzást a (10) rúgó fékezi és határolja. Az 1. és 2. ábrában a mülábnak ezen hátracsuklott helyzete látható. Ugyancsak a műláb belsejében van elhelyezve a (14) tolóka, amely vezetését a (15, 16) csapszemekben nyeri. A (14) to-