70758. lajstromszámú szabadalom • Könyökemeltyűs kötélszorító
ágyazva. A (9, 10) lengőemeltyűk rövidebb karjai excenteralakuan vannak kiképezve és excenterfölületeikkel a két szorítópofára fekszenek föl. A lengőemeltyűk hosszabb karjaihoz (12) hajtórudak csatlakoznak, amelyek a (13) szánom vannak- csúklósan megerősítve. Az eddig ismertetett (9—13) részek alkotják a kötélszorító könyökemeltyű szerkezetét. A (13) szán végén a (14) fül van, amelybe az (y) kötélhurkot húzhatjuk be. Ezen kötélhurokra pld. magában véve ismert módon a hozzákapcsolandó kötéldarab másik végét erősíthetjük. Az (1) szorítópofatartóban továbbá a (1:~) hasíték van kiképezve, mely a (13) könyökemeltyűszerkezet vezetésére szolgál. Ezen vezetés céljából a (13) könyökemeltyűszerkezetben a (16) csap van megerősítve. A (15) hasítékban a (17) rúgó van elhelyezve, mely egyrészt a szorítópofatartón és másrészt a könyökemeltyűszerkezet (16) csapján van megerősítve. Az (1) szorítópofatártó végén (18) fogantyúk vannak, amelyek a könyök emeltyűszerkezet (13) szánjának két fele között vezetődnek és annak mindkét oldalán kinyúlnak. Az ismertetett könyökemeltyűs kötélszorító működtetése, illetve működése a következő: Ha az (x) kötél a szorítóban rögzítendő, úgy egyik kezünkkel a könyökemeltyűszerkezet szánját körülfogjuk és ugyanezen kezünk, két ujjával az (1) szorítópofatartó (18) fogantyúit megfogjuk. A (13) szán és az (1) szorítópofatairtó között a (18) fogantyúkon való húzás révén előidézett viszonylagos eltolódás folytán az excenterek a (3, 4) szorítópofáktól eltár volódnaik. Egyidejűleg a (3) szorítópofára ható (7) rúgó a szorítópofákat szétszorítja és a kötél becsipésére kész helyzetbe hozza. Erre az (x) kötelet másik kezünkkel a szorítópofák hornyai közé fektetjük. Ennek megtörténtével a (13) szánt körülfogó kezünket arról ismét levesszük, mire a könyökemeltyüszerkezet a (17) rúgó hatása alatt visszacsapódik és az excenterek eredeti elreteszelő helyzetükbe visszatérnek. Ebben a helyzetben a kötél tartása a szorítópofákban oly biztos, hogy a beszorított (x) kötélre gyakorolt rángatásszerű húzások esetén is a pofákban való rögzítés változatlanul megmarad. A 6—8. ábrák szerinti kötélszorító az 1—5. ábrák szerinti készülékhez hasonlóan van kiképezve, azonban a könyökemeltyűszerkezet (13) szánja táskaalakuan van kiképezve és a (20) hasítékkal ellátva, amelyen át a szorítópofatartó (18) fogantyúja kinyúl. Ezen foganatosítási alaknál a szorítópofákra sajátosan alakított (7) rugók hatnak, amelyek csavarok segélyével vannak az (1) szorítópofatartón megerősítve. Ezen készülék működési módja az előbbiével megegyezik. A (7) rugók helyett természetesen másféle rúgóalakzatokat, pld. tekercsrugókat is helyezhetünk a pofák közé. Hasonlóképen a szorítószerkezet vezetése, illetve egyes részei különbözőképen foganatosíthatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Könyökemeltyűis kötél szorító, jellemezve a könyökemel tyű szerkezettel rugalmas közegek révén összekapcsolt i szorítópofatartó által. 2. Az 1. igényben védett könyökemeltyíís kötélszorító foganatosítási alakja, jel-, lemezve egymáshoz képest, rugalmas elemekkel akként megtámasztott szorítópofák által, hogy a könyökemeltyűszerkezet szabaddá tétele alkalmával a szorítópofák kénvszermozgásuan széjjelszoríttatnak. 3. Az 1. igényben védett könyökemeltyűs kötélszorító foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szorítópofatartó oly fogantyúkkal van ellátva, amelyek a szorítópofatartó és a könyökemeltyüszerkezet között egy kézzel való viszonylagos eltolást tesznek lehetővé. (2 rajzlap mellékletiül.; oallar részvénytársaság nyomdája ..f ..-r^ •
