70755. lajstromszámú szabadalom • Idomvas

szerint van kiképezve, de természetesen bármely más keresztmetszettel is képez­hető ki, a jelen találmány értelmében két (a, b) hosszszéllel van ellátva, melyek közül az egyik, az (a) hosszszél körül­belül fél körgyűrű- és a másik, a (b) szél,- "körülbelül háromnegyed körgyürü­keresztmetszetű. Mindkét szél egy irány­ban, van hajlítva és a hajlítás sugara a falvastagság szerint úgy van meghatároz­va, hogy a háromnegyed körgyűrű-alakú szél belső (n) ürege oly nagy, hogy abban a fél körgyűrű-alakú (a) szél elfér. A 3. ábra mutatja, amint az egyik idomvas (a) széle a másik idomvas (b) szíeiének nyi­tott részéhez közelittetik; ha a jobboldali idomvasat még egy keveset jobbra húz­zuk úgy, hogy az (a) szél legkülső része a (b) szél nyíláséba lép és erre a jobb­oldali idomvasat á másik idomvas (b) szélének legkülső része körül mint közép­pont körül leforgatjuk, akkor a 2. ábra szerinti hetyzeit jön léire, melyben a két idomvas egymással összie van kapcsolva. Ezen kapcsolat a két idomvasnak bizo­nyos határok közti csuklós elforgatását engedi meg, de semmiféle más irányú erő által szét nem kapcsolható, mint a fentiéirt beforgatással ellenkező értelmű "szótiforgató tiő által. Ezen idomvas szádfalak ( előállításánál azt az előnyt nyújtja, hogy az újonnan 'heverendő szádfalvasat nem kell oly mia­gasira emelni, míg alsó vége a szomszé­dos, már bevert szádfalvas felső vége fölé kerül, hogy mint eddig szokásban volt, a­.szádfal vasaknak egymással kapcsolt szé­léi hosszirányukban összetólbajtók legye­nek, hanem a beverendő vassat bármily mély helyzetben, pl oly mély helyzetben is összekapcsolhatjuk a már bevert vas­sal, melyben alsó vége éppen csak a talaj fölött áll, mire az összekapcsolás ütán azonnal a beverésh^z foghatunk. Ennek különösen hosszú, pl. 25- méteres sxádfalvasaknál a/.az óriási előnye, hogy nem kell rendkívül magas és így költsé­ges és nehezen szállítható, valamint fel­szerelhető emelőrudakat alkalmazni, amennyibén a vasak emelő magassága a,ránytalanúl kisebb lesz az eddiginél. Emellett a két egymásbakapcsölt szél igen tömör elzárást képez. A kapcsolat­. nak fentemlített csuklós forgathatósága következtében a szádfal nemcsák egyenes , vonal mentén vezethető, mint azt a 2. ábra, mutatja, hanem egy bizonyos mini­máíis határ fölött tetszésszerinti görbü­leti sugárral bíró, az egyenestől mindkét irányban eltérő görbék mentén is vezet­hető; a 4. ábra az egyenestől az egyik irányban eltérő görbét mutatja. Az 5. ábrán feltüntetett vasbeSoncölö­pök főleg vasbetonszádfalak, előállítására •alkalmasak és mint ilyenek ugyanazon előnyt nyújtják, mint az 1—4. ábra sze­rinti szádfalvas. A betoncölöp két szög­vasalakú (c, d) idomvas között van elő­állítva, melyeknek egyik széle a- talál mány értelmében úgy van kiképezve, hogy két szomszédos cölöp oldalirányú összetoliás és* beforgatás által egymással csuklószerűen összekapcsolható. E cél-' ból a rajzon föltüntetett kivételnél a (c) idomvais egyik (e) széle negyed körgyűrű, a (d) idomvas megfelelő (f) széle pedig ; háromnegyed körgyűrű-keresztmetszettel van ellátva úgy, hogy az (f) szél belsején ben képződő (n) üreg az (e) szél befoga-* i dására alkalmas (7. ábra). Az (e, f) szé­lek ezen kiképzése Jplyián a (c) idom­vas, illetve a hozzátartozó cölöp bizonyos szög alatt (7. ábra) a másik cölöp (d) >, idomvaséihoz illeszthető és beforgatás 1 által összekapcsolható, mely összekap­; csőit helyzetben a két cölöp egymáshoz képest semmiféle más irányban él nemi tolható, mint csakis a beforgatással ellen­kező értelemben. A rajzon feltüntetett ki­' viteli alaknál a cölöpök az egyenestől "csakis az egyik irányban elhajló görbék ! mentén veze'lhetök, ha azonban a cölör > pöket nem derékszögű négyszög kereszt­metszettel képezzük ki, mint aa 5.. ábrán fel van tüntetve, hanem trapéz-salakú ke­resztmetszettel látjuk él, akkor ezen cölö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom