70741. lajstromszámú szabadalom • Fúvócsőberendezés lokomotívkazánokhoz
tehát a 120—180—300 m2 fokozódó fűtöfölület és a fúvócsőtorkolat azonos 150 cm3 keresztmetszete mellett a szükséges szívóhatást, vagy tűzélesztési munkát . mindig nagyobb és nagyobb gőzkilépési sebességgel, vagy a kilépésnél nagyobb nyomással,azaz a dugattyúkra ható nagyobb ellennyomással kell megvásárolni. A régibb és ujabb lokomotivok indikátordiagrammjainak összehasonlítása is azt mutatja, hogy az ellennyomás, mely a régibb lokomotivoknál kereken 0.2 atm. volt, az ujabb lokomotivoknál 0.8 atm.-ig növekedik úgy, hogy a fúvóeső által ma a nagy lokomotivoknál teljesítendő tűzélesztési munka már nagy százalékát konzumálja- a gőzhengerekben fejlesztett munkának. Az előzőkből, következik, hog}r a modern lokomotivoknál a fúvócsőberendezés rossz hatásfoka, azaz a tűz kellő élesztésének elérésére Bzükséges nagy erőfogyasztás csak arra vezetendő vissza, hogy a nagy füstszekrényben helyileg igen nagy. vákuumot kell létrehozni. Az alább ismertetett berendezésnél a kilépő gőz nem helyileg a fiistszekrény közepében, hanem ennek egész szélességében létesít egyenletes légritkítást, ami a gőz kilépési sebességének csökkenését és ezzel a gőz kilépésekor a gőznyomás kisebbedését teszi lehetővé, ami viszont az ellennyomás kisebbedését, azaz a gép teljesítményének nagyobbcuását vonja maga után. A berendezés lényegileg abból áll, hogy a fúvócső gőzkivezető nyílása hasítékalakúan a hasíték hossztengelyével a füstszekrény hossztengelyére merőlegesen van kiképezve és hogy egyszersmind a fölötte elrendezett kémény elliptikus, vagy négyszögletes keresztmetszettel bír. Emellett abból a tapasztalatból indulunk ki. hogy valamely gőzsugárkészülék szívóhatása szempontjából, a gőzfúvóka és a gőzfölvevófúvóka keresztmetszetének alakja mellékes, azaz hogy egy ovális gőzfúvóka- és gőzfölvevőfúvókakeresztmetszettel biró gőzsugárkészülék ugyan-, olyan jól működik, mint egy köralakú keresztmetszel biró. A mellékelt rajzon, mint már említettük, az 1. ábra olyan fúvócsőberendezést tüntet föl, ánainő a régibb építésű lokomotivokon nyer alkalmazást és melynél a kémény és a fúvócső olyan gőzsugárkészülék méreteivel bírnak, mellyel kifogástalan szívóhatás érhető el. A 2. ábra egy modern lokomotív eddigi kiképzésűfúvócsőberendezését ábrázolja, melynél a kilépő gőzsugár, a füstgázokat magával ragadva, végzi munkáját. A 3. és 4. ábrák végül a találmány tárgyát képező fúvócsőberendezést mutatják, két, egymásra merőleges metszetben. A lokomotív füstkamrája az ábrákon (b)-vei, a fúvócső (c)-vel, a kémény (d)-vel, a gőzbevezetőcső (törzscső), melyen1 át a fáradt gőz a hengerekből a (c) fúvócsőbe jut, (e)-vel van jelölve. A (c) fúvócső gőzkieresztő nyílása, a találmany értelmében (3., 4. ábrák), hasitékalakú, mimellett a hasíték hossztengelye merőleges a kazán hossztengelyére. A (d) kémény elliptikus keresztmetszettel bír, de négyszögletes keresztmetszetű is lehet. A fúvócső torkolatából nagy szélességben kilépő gőzmennyiségek a füstszekrény egész szélességében egyenletes légritkítást idéznek elő és így vnlamennyi forrcső, a -szívóhatás szempontjából egyenletesen vétetik igénybe. . • . SZABADALMI IGÉNY. Lokomotivkazánokhoz való fúvócsőberendezés azáltal jellemezve, hogy a fúvócső gözkieresztőnyílása hasítékalakú, a fölötte elrendezett kémény pedig elliptikus vagy négyszögletes keresztmetszetű mimellett a kiáramlási nyílás hossztengelye a kazán hossztengelyére merőlegesen áll. ll rajzlap melléklettel.) paua8 nsuvtny ámmag nyomoája auoakctck
