70727. lajstromszámú szabadalom • Korongalakú eketestekkel ellátott mótoros eke

(14) kapcsolás segélyével a tengellyel öszszeköttetésbe hozható. A dobra a (15) kötelek vannak föltekercselve, melyek az alább ismertetendő korongkeret emelését és sülyesztését végzik. A mótor és az előtófctengely kapcsolását a szokásos, nem ábrázolt emelők végzik. A főkeret hátsó végén és valamivel a keret alatt a korongokat tartó keret van elrendelve, mely a (16, 17) hosszanti rudakból és a (18, 19) harántrudakból áll. A (18, 19) harántrudakon függő csapágyak vannak megerősítve, melyek egyike (20)-nál föl vain* tüntetve, míg a (18) haráhtrúdon megerősített csapágy a rajzon ne>m látható. Ezen csapágyakban nyugszik a (21) tengely, melyre a (22) korongok vannak fölékelve. A (21) tengely egyik végére a (23) lánckerék van erősítve, mely a (19) harántrúdban forgathatóan ágyazott (25) tengely (24) lánckerekével lánc útján van összekötve. A (18, 19) keretrudak lefelé irányúié csapágyaiban a (26) tengely van ágyazva, melyre több (27) korong van fölékelve. A tengely ezenkívül a (28) lánckerékkel van ellátva, mely a (25) tengely (29) lánokerekével' együttműködik és vele lánc útján Össze van kötve. A (25) tengelyre a (30) kúpkerék van erősítve, mely a (32) tengely hasonló (31) kúpkerekével kapcsolódik. A (32) tengely a (19) Harántrúdon forgathatóan van ágyazva és végén a (33) lánckerékkel van ellátva, mely a (9) előtéttengely (12) lánckerekével működik együtt és ezzel lánc útján van összekapcsolva, ami által á koröngkeret tengelyei forgósba hozatnak. A korongokat tartó keret a főkerettől bizonyos távolságban van elrendezve és a (35, 36) oldalrudak által (2. ábra) meghatározott helyzetben tartatik fogva. A (35) rúd a főkeret köralakú (37) nyúlványával kapcsolódik úgy, hogy a (35) rúd ezen nyúlvány körül elforgatható. A (35) rúd másik végén a korongkereftel tetszőleges utánaengedö kapcsolás, pl. a (38) gömbcsukló segélyével van összekötve. A (36) tartó két (39) és (40) részből áll (1. ábra), melyek egymással egyik végükön össze vannak kötve és a főkeret (42)* nyúlványát körülvevő (41) keresztfejet képezik. A (42) nyúlvány vége gömbalakúan van kiképezve és a (41) keresztfej megfelelő belső föl ülettel van ellátva úgy, hogy a. (36) tartó nemcsak elforgatható, hanem oldalt ki is lengethető. A (39, 40) részek a (41) kereszlfejtől kiindulva, egymástól mindjobban eltávolodnak; a (39) rúd a korongkeret (19) haránt rúdjának fölső részével a (43) gömb-, csukló útján van kapcsolva. A (40) rúd valamivel a korongkeret .alá nyúlik és ezzel a (44) gömbcsukló útján van összekötve. A (39, 40) részek sajátos kiképzése és azoknak a fő-, valamint a korongkerethez képest elfoglalt helyzete a korongkeret kibillenését meggátolja, egyúttal azonban a fő- és a korongkeret között utánaengedő összeköttetést hoz létre úgy, hogy a korongkeret a talaj megmunkálásánál a gépelőrész mozgásától teljesen függetlenül mozoghat akkor is, ha a főkeretben megerősített (4) csiga és (7) henger egyenetlen talajon mozognak. A korongkeretet abban az esetben, ha pl. a korongoknak nem kell a talajjal érintkeziiiök, emelni vagy sülyeszteni lehet. A gép rendes használatánál azonban a korongkeret nincs ' alátámasztva úgy, •hogy a korongok a talajon fekszenek és az (58, 59) görgőkkel vagy effélékkel'együtt a gép egész súlyát föl veszik. Mint már említettük, a (9) előtéttengelyen a (13) dob van elrendezve, melyre a (15) kötelek vannak föltekercselve. Ezek egyike az (50) csigán van vezetve és a korongkeret (19) harántrúdjahoz van erősítve. A másik kötél az (51) és (52) csigákon van vezetne és a korongkeret szembenfekvő végén van megerősítve. A korongkeret emelésének és sülyesztésének nlódja minden további magyarázat nélkül érthető. Az (50, 51, 52) csigákat egy keret tartja, melv az (Í53, 54) hosszrudakból és áz eze-