70717. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa

Megjelent 1»17. évi márcias hó 27-éa. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS .70717. azárii. VII/n. OSZTÁLY. Elektromos ívlámpa. CARBONE TITO LIVIO MÉRNÖK CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1916 április hó 19-ike. A jelen találmány oly ivlampákra vo­natkozik, melyekben világítósóknak külö­nösen nagy százalékával biró elektródák vannak alkalmazva. Ily elektródáknak alkalmazásánál, me­lyek igen nagy fényteljesítmény! tesznek lehetővé, Ha a világítóanyagok erejüket a fényívbe való bejutásukig megtartják, az elektródáit izzó vége fölött túlhevít és elle­nében meg kell védeni, nehogy az elek­tródában lévő sók már idő előtt gőzölög­jenek el, vagyis néhogv a világítósóknak fényadö tulajdonságai már a fényívbe való jutás előtt váljanak hatástalanokká. Hogy az elektródákban lévő sóknak ezen időelőtti kiizzítása megakadályoztas­sék, a jelen találmány szerint a lámpa tu­laj donképeni tányérjától bizonyos távol­ságban rossz hővezetőanyaggal (chamotte­tal, miagnézíával stb.) borított fémlemezt rendezünk el közvetlenül a fölső elektró­dánajk izzó ,vége fölött. A rossz hővezető­anyaggal borított fémlemez az elektródá­nak izzó végén keletkező és a magától a fényivtöl létesített hőt lefelé visszasugá­rozza úgy, hogy az elektródának a lemez és burkolat furastában lévő része csak any­nyira HeVíttetik föl, hogy az elektródához kevert sók, lu fényívbe való jutás előtt, ható erejükben nem csökkennek. A hőnek erős j visszasugárz'ása folytán a fényív hőmér­séklete fokoztatok, ami a sóknak fényfej­lesztésére nézve igen fontos. Lámpáknál, melyeknek maximális fe­szültsége 50 Volt, elegendő, ha a fémle­mez ailsó oldala majdnem sík. Nagyoibb feszültségű lámpáknál azonban a fölső elektródáknak izzó vége sokkal nagyobb hőmérsékletet vesz föl, mint a maximális 50 Volt normális feszültséggel bíró lám­páknál. Hogy tehát a hőmérséklet ne fo­kozódjék túlságosan, a lemez által vissza­sugárzott hőnek egy részét el kell téríteni, ami célszerűen a lemeznek fölfelé kúpos alakjával történik. Ezen alakítás követ­keztében a hő oldalt eltérítteíik, miáltal az elektródáiéi való, a különleges viszo­nyoknak megfelelő nagyobb hőeltérítés éretik el. Világos, hogy a fémlemez kú­pos volta függ a lámpának feszültségétől, valamint az elektródának összetételétől, ahol is az elektróda azonos terheléseknél, de különböző sótartalomnál, tudvalévőleg különbözőképen- melegszik föl. A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező ívlámpa két foganatosítási alakjában példaképen metszetben van föltüntetve. Az 1. ábrában az (a) fémlemez, mely a

Next

/
Oldalképek
Tartalom