70687. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kikapcsolórendszer forgóáramú hálózatok számára

— 2 — ben egyenlő nagyságú. Ennekfolytán a (b) és (c) csévékben egyenlő nagyságú mágneses erők állíttatnak elő, melyek egymással szemben "állanak és így simmetriatengelyükben két (N) és (S) mágnesest pólusit létesítenek. Az egyenes nyilak az elektromos áramok irányát és az ívalakú nyilak a mágneses folyamok irányát jelölik. Minthogy az áramok (a, b és c)-ben forgó áramrendszert képeznek, az (N) és (S) pólusok ismert módon forognak. Pontosan ugyanaz a folyamat a vezeték másik végén lévő vasgyűrűben synchron megy végbe. így tehát a forgó mágneses mezők folytán a (d és d') csévékben elektromotoros erők keletkeznek. Minthogy azonban ezek synchron módon keletkeznek és a csévék ellenkezően vannak kapcsolva, a (d) és (d') segédcsévékben ezen esetben áram nem keletkezik. Az elektromótorikus erőknek az ellenke^'ui kapcsolt (d) és (d') segédcsévékben való ezeji kölcsönös megszüntetése azonban nemcsak' akkor következik be, ha az (A, B és. G) vezetékek (1. ábra) forgó áramot vezetnek, hanem minden képzelhető áVamelrendezésnél (A)-ban, (B)-ben és (C)-ben, mivel (a)-ban, (b)-ben é8 (c)-ben pontosan ugyanazok a folyamatok mennek végbe, mint (a')-ben, (b')-ben és (c')-ben. Ennekfolytán pl. azon áramok, melyek a hálózat más részében előforduló rövid- és földzárásoknál létesülnek és a védendő hálózatrészen átáramlanak, ez utóbbiban a kikapcsoló^ készüléket nem hozzák működésbe. A védendő hálózatrészben két vezeték ,közti rövidzárás hatásának föltüntetésére szintén a III. ábrát használhatjuk. Tegyük-föl, hogy a rövidzárás a (B) és (C) vezetékek között történik. A rövidzáró áramok és az ezekhez tartozó mágneses folyamok itt is a berajzolt nyilak szerint áramlanak, azonban az (N) és (S) mágnes pólusok itt nem forognak, hanem az (N) és (S) pontokban csak pulzálnak, mint minden más váltakozó áramú mágnesnél. Ez a mágneses pulzálás az üzemáram által létesített forgó mágneses mezőre van rétegezve és a (d) csévében oly elektromotoros erőt állít elő, melyeit a (d') cséve ellenelekfromőtoros ereje nem ronthat le, mivel a központból kiinduló rövidzáré áram a két rendszer közül vagy csak az egyiken megy keresztül, vagy pedig zárt gyűrüvezeték" esetén mindkét rendszeren egyidejűleg áramlik keresztül, de ellentétes áramiránnyal (III. ábra kapcsolatban a IV. ábrával) úgy, hogy a (d, d') csévék (H, H') áramkörében áramnak kell létrejönnie, mivel ezek is ellentétesen vannak kapcsolva. A (B) és (C) vezetékek közötti rövidzárás esetén tehát az I. ábrán föltünFetett (a ao) nyíl irányában oseilláló mágneses mező keletkezik. A (Á) és (B) vezetékek vagy az (A) és (C) vezetékek közti rovidzárás esetén a mágneses mező a (c co) vagy (b bo) irányba esik. Minthogy a (d) segédcséve ezen három irány egyikében sem fekszik, a föntemlített három eset mindegyikében a segédcsévékben áram keletkezik. A védendő hálózatrészben föllépő földzárás hatását az 5. ábra mutatja. Tegyük föl, hogy az (A) vezeték földzarást kap, akkor ezen áram következteben az (a) csévében mágneses ftiező és a vasgyűrűben, a föntebb említett esetekben ismertetett mágneses ellenhatás hiányában, zárt, pólusmentes váltakozó irányú mágnesség keletkezik úgy, mint egy transzformátorban. Ezáltal a (d) csévében elektro^ mötorikus erő keletkezik, melyet a (d'), cséve (2. ábra) nem ront le úgy, hogy a kikapcsoló készülék működésbe lép. Ugyanez a hatás lép föl, ha a (B) vagy a (C) vezeték kap főldzárást. Ha két vezeték kap földzárást, akkor ugyanaz a hatás következik be, mint mikor két vezeték között rövidzárás jön létre; ez az eset föntebb már ismertetve volt. Végül az az eset is bekövetkezik, hogy mind a három vezeték, földzárás mellett vagy erveikül, rövidzárásiba jut.