70673. lajstromszámú szabadalom • Gép, golyók előállítására
metszetét mutatja, melyet azok igen megközelítőleg el is érnek. Á (10,12) hornyok tetöp9intjukon majdnem köralakú harántmetszettel bírnak, míg alapúknál, azaz a hornyokat elválasztó körbordák végén akként vannak kiképezve, hogy a Hornyok falai majdnem érintőlegesek a (25) körhöz és egyenesek, a forgás tengelyéhez pedig hegyes szög alatt állanak. A hornyoknak ezen kiképzése következtében a golyóknak helyenkint lapos yolta elkerültetík, mely mindig beáll akkor, ha a hornyok félkoralakú harántmetszettel bírnak. A (24) csatornából (2. ábra) a golyók a (26) temperáló tartályba esnek. Az (1) henger és a toknak (14b) oldalrészei között (3. ábra) a (27) teknők vannak elrendezve, melyek részben a (22) leszedőnek (6. ábra) (28) tartója, rész&en pedig a <29) békók által (3. ábra) hordatnak. Ezen teknők a rudak azon végrészeinek eltávolítására szolgálnak, melyek a matricák fölső körbordái által levágatnák. A (27) teknők alsó végükön a (30) karimákkal (6. ábra) vannak ellátva, melyek ki vannak hajlítva úgy, hogy a golyókat a géptől elcsúsztatják. A találmányt képező gépnek második foganatosítási alakjánál a (Ha) szegmens (8. ábra) az (1) hengertől oldalt van elrendezve és a gép talpaiatára erősített (31) tartó által hordatik, mely kis oldaleltolást enged meg; a tartó a (32) pofákkal van fölszerelve (9. ábra), melyek az (1) henger oldalához fekszenek úgy, hogy a szegmens a hengernek minden oldalmozgását követi. A (32) pofák a henger és a szegmens közötti hézaggal korreszpondeálóan hornyolva vannak, hogy a földolgozandó rudaknak kiálló végei szabadon eljárhassanak. A földolgozandó rudak a (33) lejtős csatornán át (8. ábra) és a (34) fogaskerekek segélyével jutnak a gépbe; a (34) fogaskerekek a (3a) agytól (9. ábra) a (38) lánckerék és a (36) lánc közvetítésével hajtott (35) tengelyre vannak szerelve. A indák ezen adagolószerkezeten át egyenkint jutnak a gépbe. A (40) csurgatócsővel ellátott tartályból homok vagy Valamely más szemcsés anyagot lehet a henger külső fölületére bocsátani, hogy a rudak a henger és a szegmens közötti szűkülő hézagon biztosan átmenjenek. s Nem okvetlen szükséges, hogy a matricák henger és szegmens alakjával bírjanak, mert ép úgy lehet alternatív mozgású matricákat is alkalmazni; á gépnek harmadik foganatosítási alakja ezen az alapon van kiképezve. Ezen foganatosítási alaknál a (41) és (42) alakadó matricákon kívül (10. ábra) a (43) kikészítő matricák vannak elrendezve, melyek az alakadó matricákHoz képest beáUíÜiatók. Ha a nyersanyagot képező (44) rúd ai matricák közé helyeztetik és á fölső matrica jobbra mozog, a rúd, úgy mint a gépnek előző két foganatosítási alakjánál, golyókká lesz osztva, melyek a (41) alakadó matricán és a (43) kikészítő matricán végiggördülnek. A nyersanyagot a gépbe rendesen az anyag kovácsolási hőmérsékletére hevítve visszük be, amikor is a hőmérsékletet akként szabályozzuk, hogy a kész golyók, amikor a gépet elhagyják, oly hőmérséklettel bírjanak, mely a golyók temperálására alkalmas. Természetes, hogy a találmányt képező géppel nemcsak acélból, hanem más fémekből, pl. rézből, ólomból vagy érckeverékekből is lehet golyókat előállítani, amikor is nem kell mindig a nyersanyagot a gépbe való behozatala előtt fölhevíteni. A jelen találmányt képező gépnek sajátossága, hogy az általa előállított golyóknak nagyobb átmérőt ad," mint amilyennel a nyersanyagot alkotó rudak bírnak, vagyis hogy a gép a nyersanyagot a matricák hornyaiba behúzza, mely célból a két matrica hornyait elválasztó bordák közötti távolság azon a ponton," amelyen a nyersanyag a hornyokba kerül, kisebb, mint az alakadó matricák hornyai mély-, ségének fele és folyton csökkenve végre
