70669. lajstromszámú szabadalom • Hevítőből, elpárologtatóból és hűtőtestből álló cirkulációs elpárologtatóberendezés

— 3 — I lyadéjc ktiringéséiíek ezen gyorsulása az (a) fűtőtestben minden kristályképződést, illetőleg kristályok lerakódását megakadályoz. Minthogy a (b) folyadéktartályban főzés egyáltalában nem áll be, mert a folyadék és gőz keveréke az (a) fűtőtestből az (f) testbe lép be, melyből a folyadék az alsó részében kevéssé lehűtve távozik el, míg a gőzök és az együtt haladó hab az (e) csőből fölfelé, a tágas (b) tartály gőzterébe lépnek és ? hab ebben szétterjed és eloszlik, tehál minden habképződés meg van akadályozva. , A fűtőtestből kilépő folyadéknak a (g) csötest belsejében való lehűtése a kristályképződést elősegíti. A kristályok, minthogy fajsúlyuk a folyadék faisúlyánál nagyobb, a (b) folyaléktartálv alsó részébe hullanak, míg a koncentrálandó folyadék a további elpárologtatás céljából a (c) csövön át a fűtőtestbe visszafolyik. Egy (a) fűtőtest helyett természetesen tetszőleges szerkezetű több fűtőtest alkalmazható. A 2. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál az (a) hevítő csöves hevítő gyanánt van kiképezve, melynek a hevítendő folyadék, illetve gőz számára szeleppel ellátott (al) bevezetőcsöve és a lehütött folyadék, illetve a kondenzvíz'számára megfelelő (cl) kivezetőcsöve van. A bepárolandó folyadék a berendezésen a nyilak által jelzett irányban áramlik át. A hevítő fölső részéből a (d) cső az (f, g) elválasztó- vagy hűtőíest fölső, gőzkúpszerű (f) részébe vezet, melyből az (r) cső a (b) elpárologtató fölső részébe vezet tovább. A gőzátvezeíő (r) cső torkolata a (b) elpárologtatóban ismert módon a forgatható (w) csapószeleppel van befödve, mely a (v) rúgó hatása alatt állhat vagy súlyterheléssel lehet ellátva ós esetleg beállítható. Ezen csapószelepnek a leírás bevezetésében említett azon "célja van, hogy segítségével a gőzáramot fojtani -lehessen. A csapószelepet pl. meghatározott folyadékok bepárolásánái úgy állítjuk be, hogy a szabad keresztmetszet 160 mm. abszolút nyomásnál meghatározott mennyiségű gőzt bocsát az elpárologtatóba. Ha most a (b) elpárologtatóba a nyomás 100 mm.-re csökken, ugyanazon hevítésnél több gőz fejlődik, mely az el választótest gőzkúpszerű (f) részében nyomásnövekedést okoz, miáltal a (\v) csapószelep a (v) rúgó hatásával szemben nagyobb mértékben nyílik meg. A (w) csapószelephez való ütközés dacára még a (b) elpárologtató fölső terébe átlépő hab az (f)-ben fönnálló nyomás alatt álló gázzal van megtöltve, tehát a buborékoknak a belső túlnyomás következtében szét kell pattanniok, mert a (b) elpárologtatóban kisebb nyomás áll fönn, mint a buborékok belsejében. A (g) csöves hűtő alsó részéhez a rézsútos vagy függőleges irányú (m) cső csatlakozik, mely a (b) elpárologtató alsó részébe torkol. Az elpárologtató (n) feneke kúpalakú és az (o) lebocsátó csappal van ellátva. A folVadék a (b) elpárologtatóból a (c) csövön át az (a) hevítőbe jut vissza. A (g) csöves hűtőben a kristályok vagy más szilárd anyag leválása megy végbe, melyek a hűtött folyadékkal együtt az (m) csövön át a (b) elpárologtatóba jutnak és ebben leülepednek. A leírt berendezés, különösen ha vörösrézből vagy aluminiumból van készítve, olcsóbb, mint ha a csőalakú tesí a beren-' dezés belsejében volná elrendezve. Ez esetben a (b) elpárologtató, kisebb méretekkel is készíthető, mint az 1. ábrán látható berendezés. Ennek következtében a falvastagságok is kisebbek lehetnek. A berendezés előállítása és fölszerelése is egyszerűbb, mint az előbb leírt berendezésé. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hevítőből, elpárologtatóból és hűtőtestből álló cirkulációs elpárologtató, azáltal jellemezve, hogy a hűtőtest egyúttal a gőz és folyadék és a folyadék és szilárd alkatrészek számára való elvá-