70629. lajstromszámú szabadalom • Ajánlott leveleket fölvevő automata

4. ábra az automatának elölnézete, az 5. ábra függélyes metszete a 4. ábra A—B vonala szerint, a 6. ábra függélyes metszete az 5/ ábra C—D vonala szerint, a 7. ábra a festékpárna oldalnézete. Az (!) szekrénynek mellső (2) falán a (3) aijtó van alkalmazva, piely (4) tartók segélyével az (5) tengelyre - van úgy ráerősítve, hogy ezen tengellyel a szekrénybe beforgatható. Az (5) tengely az (1) szekrényben van forgathatóan ágyazna, s erre a tengelybe a (6) lánckerék van ráerősítve, mely a (7) lánc útján az ugyancsak az (1) szekrényben forgathatóan ágyazott (8) tengelyre ékelt (9) lánckerékkel kapcsolódik. X (8) tengelynek egyik vége a -szekrényből kinyúlik (4. és 6. ábra) s a tengelynek erre a kinyúló végére a (40) forgattyú van ráerősítve úgy, hogy ennek a forgattyúnaik egyik irányú forgatása által a (6, 7, 9) lánckerék áttétel útján a (3) ajtót a szekrénybe beforgatjuk, vagyis nyitjuk, a forgattyúnak másik irányú forgatása által pedig a (3) ajtót záróhely- ' zetbe hozzuk. Az (1) szekrényben továbbá a hátrafelé és lefelé lejtő (10) asztallap van alkalmazva, pl., a (11) tartó segélyével a szekrénynek {2) mellső falára ráerősítve. Erre a (10) asztallapra fekszik rá a (3) ajtó akkor, ha a már leírt módon a szekrénybe beforgatjuk. A (3) ajtónak ez a beforgatott helyzete az 5. ábrán pontozva van föltüntetve. A (3) ajtó fölött a (12) levélbedobó nyílás van (4. ábra), melynek alsó határát a (3) ajtónak fölső széle képezi. A (3) ajtónak külső oldalán a (13) pecek, szög vagy kampó áll ki, mely a már leírt boríték (c) szelvénylapjának (d) nyílásán hatol át ajkkor, ha a borítékot á levélszekrénybe behelyezzük. A (13) peceknek távola a (3) ajtónak fölső szélétől oly nagy, mint a boríték (c) szelvénylapj árnál a (d) lyuknak távola a (c) szelvénylap és az (a) boríték közötti hajlástól. A (3) ajtónak fölső széléihez a (14) vezetősínek vagy lemezek vannak csuklósan ráerősítve, melyek, hátsó részükkel a (10) asztallapnak hátsó szélére támaszkodnak úgy, hogy a (3) ajtónak befelé forgatásánál a (14) vezetősínek lefelé csúsznak., és végül, ha a (3) ajtó a (10) asztallapra ráfeküdt, az 5. ábrán pontozva föltüntetett helyzetben lefelé lógnak. A (8) tengely fölött az (1) szekrényben egy (15) tengely van forgathatóan ágyazva, mely tengelyre a (16) kar van ráékelve. Ezen (16) kár fölsq vége a (17) bélyegzőkészüléket hordja, mely a (16) karnak a (20) nyíl irányában való elforgatásánál a (10) asztallapra fekszik ra, amint az az 5. ábrán pontozva van föltüntetve. A (8) és (15) tengelyekre egy-egy (18), ill. (19) fogaskerék van ékelve, melyek közül azonban a (18) fogaskerék kerületének csak egy részén van fogazással ellátva^ úgy, hogy a (8) tengely a (15) tengelyt csak akkor forgatja, ha a (18, 19) fogaskerekek fogai egymásba kapcsolódnak. A (18, 19) fogaskerekek úgy vannak beállítva, hogy a (16) kar a (10) forgattyúnak, vagyis (8) tengelynek forgatásánál csak akkor kezd a (20) nyíl irányában kilengeni, mikor a (8) tengely a (6, 7, 9) lánckerékáttételek segélyével a (3) ajtót már annyirai befelé forgatva, hogy a (17) bélyegző a (10) asztallapra ráfekvő (3) ajtó fölé kerül. Az eddig leírt készüléknek működése a következő: A föladandó levelet vagy más postai kuldeiményt az 1—3. ábrán föltüntetett borítékba tesszük be és azután ennek (b) zárólapját leragasztjuk. A borítékot a szokott módon megcímezzük, azonkívül pedig a (c) szelvéoylapra, mely körülbelül a közepén vonallal, vagy még célszerűbb eii (e) perforációkkal két részre van beosztva, a fölső (i) részre a föládó címét, az alsó (c2) részit pedig a címzettnek nevét és lakását az erre a célra megjelölt helyen írjuk rá. (Lásd 3. ibra). Az így kitöltött borítékot' most a levélszekrénynek (12) levélbedobó nyílásába toljuk be, de ügy, hogy a (c) szelvénylap a