70594. lajstromszámú szabadalom • Önműködő egyensúlyozókészülék repülőgépekre

szaggatott vonalakkal kihúzott Helyzetét, miáltal a villammótoroknak forgórészei­hez vezető (l6, 16') vezetékekben az aram irányát megváltoztatja. A (18) áramfor­rástól az áram (19) vezetéken át jut az ingának (21) forgáspontjához, mely ve­zető összeköttetésben áll az inga (22) ré­szével, mely a (23) ellenállássorozatnak csúszó érintkezőjét alkotja. Az ellenállás sorozatiból (24) vezetéken át jut a villa­mos áram a (20) áramváltónak baloldali sarkaihoz, míg az áramváltó jobboldali sarkához az áramot a (18) áramforrásból a (19') vezeték közvetlenül juttatja. A (24, 19') vezetékeknek a (20) áramváltó­hoz való csatlakozása előtt ágaznak el be­lőlük a (27, 27') vezetékek, melyek a (9") villammótorok nyugvó tekercseit tápláló {17, 17') vezetékekbe torkolnak bele. Á mótor nyugvótekercseiben tehát az áram iránya mindig állandó ós csakis a forgó­részben jut más és más irányú áram, aszerint, amint a (3) inga egyik vagy má­sik irányban leng ki. A (3) inga és (20) áramváltó között, á példaképen bemuta­tott vázlatos kapcsolat helyett, bármely más mechanikai vagy elektromechanikai kapcsolat alkalmazható, mely a legkisebb Inga-kilengésnél az áramot azonnal át­. váltja? 8. ábrán látható-módon, a (3) ingára olyankor, ha a röpülőgép erős görbületű pályán halad, az (N) nehézségi erőn kívül a (C) röperő is működik. Ezen kétféle erőnek az inga lengéspontja körűi ellen­tétes a forgató nyomatéka úgy, hogy erő­sebb görbületű pályákon könnyen meg­esik, hogy a gépnek' 7, ábra szerinti víz­szintes helyzetéből, 8. ábra szerinti ferde Helyzetébe való kibillenésekor a röperő ellensúlyozza a nehézségi erőt és a (3) inga a géphez viszonyítva, nem leng ki és ilykép egyensúlyozó hatását sem fejt-Heti ki. Jelen találmány szerint ilyen ese­tekben az egyensúlyozást egy második, úgynevezett fordított (28) inga veszi át, melynek lengési pontja az inga súlypontja alatt van. 7. ábra szerinti középállásában ezen (28) fordított ingát (29) rúgók tart­ják meg, melyek oly erősek, hogy egye­nes pályán haladó röpülőgép mellett, a gép kibillenése esetén is, ti (28) ingát a (29) rúgók, a géphez viszonyított helyze­tében mindenkor megtartják. A (28) inga 8. ábrán vSzlatosan föltüntetett módon, csakis akkor leng ki, ha a röpülőgép igen erős görbületű pályán halad és ennek kö­vetkeztében a (28) ingára igen erős (C) röperő működik. Ez esetben a (28) inga oly értelemben leng ki, mint amily érte­lemben a (3) inga a gép kibillenése foly­tán, tisztán a nehézségi erő hatasára, a géphez viszonyítva kilengett volná. 9—10. ábrák mutatják a kettős (3, 28) ingáknak alkalmazási módját. A (3, 28) ingák lazán ülnek egy (21) vezértenge­lyen, mely a 3—6. ábrákon föltüntetett módon kápcsolatban áll a 3. ábra szerinti (6) karókkal vagy 4—5. ábra szerinti (14, 14') tengelykötésféllel vagy a 6. ábra sze­rintii (22, 25) kapcsolóberendezéssel. A (3, 28) ingák agyához szilárdan csatlako­zik egy-egy (30, 31) tengelykapcsolófél, melyek között a (21) tengelyen, ék veze­tékben eltolHatóan, a kettős (30', 31') ten­gelykapcsolófél van elrendezve, melyet a (3) Inga irányában állandóan rúgó szorít úgy, hogy rendes körülmények között a (3) inga van a (21) vezértengellyél kap­csolva. Á (28) fordított ingának (34) bütyke van, mely a (30', 31') kettős ten­gelykötésfél (32) laza gyűrűjére ható (33, 36) szögemelő (36) karvégén kiképezett (35) ívvel," illetve annak (35') bevágásá­val működik együtt. Világos, hogy amint a (28) inga kileng, úgy a (34) bütyök a (36) kart lenyomja, miáltal a (30', 31') tengelykötés eltolódik, a 3. ingából kikap­csolódik és a (31, 31') helyen a (28) in­gába bekapcsolódik és ezáltal helyre­állítja az összeköttetést a (21) vezéirten-• gely és (28) inga között, ugyanalikor pe­dig a (21) tengelynek a (3) ingával való kapcsolatát megszünteti. Mihelyt a (28) inga középállásába visszatér, vagyis a gép ismét egyenes pályán halad, úgy is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom