70567. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitikus kondenzátor vagy elektrolitikus szelep

Megjelent 1917. évi február hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI 70567. szám. vn/g. OSZTÁLY. C •V • Elektrolitikus kondenzátor vagy elektrolitikus szelep. GILES GEORGES MÉRNÖK FRE1BURGBAN (SVÁJC). A „bejelentés napja 1916 március hó 8-ika. Elsőbbsége 1915 március hó 9-ike. Ez a találmány elektrolytikus kondenzátorra vagy szelepre vonatkozik. A?, elektrolytikus kondenzátorok rendszerint vagy két sorozat váltakozó lemezből vagy koncentrikus hengerekből állanak, mindegyik sorozat, illetőleg mindegyik henger a készülék egy-egy kapcsával áll elektromos összeköttetésben. Az első rendszernél kikerülhetetlen, hogy egyrészt az egyik sorozatnak lemezei fémesen összeköttessenek egymással, másrészt a két sorozat szigetelőanyag közbeiktatásával a kellő távolságra tartassék egymástól, hogy a két sarok között rövidzárlat ne keletkezzék. Ez avval a hátránnyal jár, hogy ezeknek a különböző szerveknek érintkező pontjain az alumimumon képezett filmszerű szigetelő rétegben gyönge pontok keletkeznek. A második rendszernélha csak két henger alkalmaztatik — ez a hátrány elhárul, a hatófölület azonban'túlságosan kicsiny a készülék £(dott térigénybevételéhez. Ha pedig a hatófölület növelése céljából nagyobb számú henger kerül alkalmazásra, akkor viszont az egy és ugyanazon sarokhoz tartozó hengerek között kontaktust kell létesíteni úgy, hogy a fönt említett hátrány újra jelentkezik. Ennek a találmánynak értelmében ezt a hátrányt nagy hatékony fölület elérése mellett azáltal hárítjuk el, hogy szigetelőanyagból készült központi tengelybe több aluminiumrudat ágyazunk be, melyek a tengelynek két pontján, ennek pl. esztergapadon való megmunkálása révén fölszinre kerülnek, hogy az egyik ponton áramhozzá vezetéshez való kontaktusok legyenek létesíthetők, a másik ponton pedig a lemezek — melyek körevolvens alakjában vannak a tengely köré göngyölítve — megerősítRetők legyenek. Mellékelt rajzon a találmánynak több példaképem kivitele van föltüntetve, és pedig az 1. ábrán az első példaképem kivitelnek a 2. ábra "W—X vonalával* jelzett síkkal képzelt függőleges keresztmetszete látható, a 2. ábra viszont az 1. ábra Y—Z vonala mentén húzódó síkkal való vízszintes metszetnek a képe, a 3. ábra pedig az 1. ábra U—V síkkal vett metsizetet lattat, míg "a 4. ábra egy második - példaképem kivitelnek résizletét mutatja, végül az 5. ábra egy hartna3ik kiviteli példának részletét tünteti föl.