70554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok, emulziók, szuszpenziók és effélék elgőzölögtetésére, vagy besűrítésére valamint kémiai reakciók keresztűlvitelére

hátrányt megszüntessék, ajánlottak: máiolyan eljárásokát is, melyeknél a szétporlasztást mozgatott légköpenyben végzik. Ezen eljárástok egyikénél a légköperiyt spirálisvoinaliakban vezették a szétporlasztási termékeik főmozgási irányával szemközt. Erinek az eljárásnak Is még isok a hatránva. így pl; az ellenkező irányú mozgás miatt a légköpeny maga nem elegendő a szárítás véghezvitelére, hariem pl. még olyan légáram is kell ehhez, melyet a folyadékkal! megegyező irányban vezetnek be. • , .További lényeges hátrány az, hogy a száraz köd részecskék a még nedvesekkel jönnek érintkeziQsbej és hogy egyenletesen tovahaladó száiritómüvelet el nem érhető. Ismeretes .végű olyan eljárás is, melynél a szétporlasztandó anyag azonos irányú beföcskendezése mellett a lég-, gáz-, vagy gőzköpenynek alulról fölfelé egyenes irányú haladó mozgást adnak, melynek tehát ugyanazon irányú főmozgása van, mint magának a szétporlasztandó, aayagnak. Ennek az eljárásnak ismét az a hátránya, hogy a szárítóközeg nagy része kihasználatlanul marad, mert \egyrészt az áz út, melyet az a szárítótéren belül megtesz, aránylag rövid, másrészt pedig magának a szárítóközegnek nagy része az egyenes irányú tovamozgásnál is a lég-, gáz-, vagy gőzköpeny külső részében marad vissza, tehát a szétporlaáztott folyadékkal egyáltalában nem jön érintkezésbe és kihasználatlanul veszendőbe megy. . . A jelen találmány már niost olyan eljárásra és berendezésre vonatkozik, melynél a szárítóközeget úgy fuvatjiik alulról fölfeléj hogy az csavar- vagy csigavonal alakjában'kering a szétporlasztott folyadék körül. .Ezáltal a legutoljára említett ismert eljárással szemben mindenekelőtt azt a nagy előnyt érjük el, hogy a lég-, gáz-, vagy gőzköpeny jóval hosszabb úton kénytelen' a szétporlasztott folyadék körül keringeni. Könnyen belátható, hogy „ez a finom folyadék-ködrészecskéknek további mechanikai szétporlasztását idézi elő és ígv a szárítás gyorsabban és hatásosabban megy végbe, mint ott. Ezenkívül azonban a szárítóközegnek csiga vdnalalakú mozgása folytán utóbbi jobban is keveredik, legelőször a lég-, gáz-, vagy gőzköpenyen kívül lévő lég-,gáz-, vagy gőzrészecskék mozognak befelé és így benső érintkezésbe jönnek a folyadékköddel, ami a .szárítóközeg kihasználását jóval kedvezőbbé és 'gazdaságosabbá teszi, mint az eddig lehetséges volí.(

, " Az eljárást a következő módon foganatosítjuk: Amint az a mellékelt rajz 1. és 2. ábráin vázlatosan föl van tüntetve, a földolgozandó folyadékot fölfelé irányúló - (a) fúvókán át, megfelelő nyomás- alatt, lent, egv álló elrendezésű (b) henger közepén f öcskendezzük be és porlasztjuk szét. A levegő, gáz vagy gőz befuvatására egy vagy több (f) fúvókát használúnk, melyeket a henger köpenyfölületéhez vagy egy ezzel koncentrikus köpenyfölülethez képest tangenciálisan, vagy megközelítőleg tangenciálisan helyezünk el úgy, hogy a fúvókanyílások többé vagy kevésbbé ferdén fölfelé irányúivá, azonos vagy , különböző magasságokbán, az (a) beföcskendező .fúvókával koncentrikusan feküsznek. Ezáltal a folyadéksugár körül folytonosan megújuló lég-, gáz- vagy gőzköpeny van, melynek részei folytonos, meg nem szakított csavar- vagy csigavonalszeríí* mozgásban vannak. Ezt a mozgási pályát a rajzon a (h) vonal jelzi. A tok tetszőleges alakú és kiképzésű lelte^ továbbá állóan vagy fekvőén rendezhető el. Azonkívül több, azonos kiképzésű elrendezés is helyezhető el ugyanabban a készülékben, rpikor is a lég-, gáz- vagy gőzmennyiségek a folyadékködöket egymástól elszigetelik úgy, hogy az egyes folyadékok ködrészecskéinek egyesülése, ami csöppek képződését okozhatná, elkerültetik.