70542. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves hajókazán oldalt elrendezett gőztúlhevítővel

következő csövek, keresztező helyeiken, egymást érintsék, annélkül, tíőgy ezzel a füstgázok áramlását említésre méltó módon befolyásolnák. Az 1. ábrán mindegyik cső a tűzhely felé lejlő rövidebb (al) és a másik oldal felé l$jtó hosszabb (a2) részekből áll. A lejtési szög előnyösen kb. 10°-u, úgy hogy a hajónak kb. 10°-u ferde helyzetében, a víz még lefolyhatik a csövekből. A víz minden egyes csőbajlásriál akadálytalanul juthat az (al) csőrészből az (a2) be- és éppoly akadálytalanul juthat a levegő is az (a2) csőrészből az (al)-be. A csöVek nem igényelnek semmi külön alátámasztást, hanem mindegyik csövet már egyedül a (b) felső kazánhoz való felső kapcsolata és a (c) forrógőzgyűjtőhöz való alsó kapcsolata tartja szilárdan fogva, - mimellett ezek a megerősítések olyan természetűek, hogy kényelmesen gyárthatók. Végül az ellenáramlás elve is tökéletesen meg van itt valósítva. A gőz, az (al, a2) túlhevítőcsöveken át, a (b, c) irányban, a füstgázok pedig, a (d) füstgázhuzamban, a (c, b) irányban áramlanak. A túlhevítőcsöveket körülöblítő füstgázok mennyisége és ezzel a túlhevítési hőfok ismert fojtócsappantyúelrendezések segélyével szabályozhatók Valamennyi, az 1. ábrával kapcsolatban említett előny megvan a 2. ábrán föltüntetett foganatosítás! alaknál is, mely eltekintve a középső alsó kazán hiányától, mindenekelőtt abban különbözik az alább leírttól, hogy a túihevítőcsövek párosával vannak elrendezve. Itt mindegyik csé tekervényesnek fölső részei egyenlő hosszúak és a tekervények a csövek egész hosszán függélyesen egymásfölött feküsznek. Ez a fölfelé való görbítés nem tartozik a találmány lényegéhe? és csak annak következménye, hogy a vízcsövek fölső végei a fölső kazán fenekébe, ennek közepéhez közelebb torkolnak be, tehát lejtősebbek, mint az előbbi esetben (1. ábra); ilyen nagyobb lejtősségűek a túlhevítőcsövek is összhosszúságuk főrészében, csak fönt teszi' szükségessé a fölső kazán a csöveknek a függélyes helyzetbe való bizonyos fokú eltérítését. További különbség a két rajzolt foganatosítá8Í alak közt, mely azonban szintén nem tartozik a találmány lényegéhez, az, hogy a (c) forrógőzgyűjtőn kívül, itt egy (f) neilvesgőzelosztó is van, továbbá' egy a nedves gőzt a (b) fölső kazánból ebbe az (f) elosztóba átvezető (g) cső. SZABADALMI IGÉNY. Vízcsöves hajókazán oldalt elrendezett gőztúlhevítővel, mely több, egymással párhuzamosan kapcsolt, ide-odahajlított csőből áll, mimellett valamennyi cső tekervényei a kazánra keresztben álló függélyes síkban foglalnak helyet, azáltal jellemezve, hogy a zeg-zúgalakú csövek valamennyi szögének (al," a2) szára egyenlőtlen hosszú és olyan lejtésű, hogy a csövekben lég- és vízzsákok nem képződhetnek. (1 rajzlap melléklettel.) \ «t falla8 részvénytársaság nyomdája buoapgstsm V