70533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kátránynak, a szénnek, fának, turfának és hasonló anyagoknak kokszolásánál, desztillálásánál vagy elgázosításánál keletkező gázokból való kitermelésére és ezen kátránynak víztelenítésére

még kb. 25% kátrányvegyületek marad­nak meg, melyek oly finom elosztásban vannak jelen a gázban, hogy azokat a szo­kásos módokon analytikai úton meg sem lehet határozni. Ezen kátránymaradéko­kat a gáznak további hűtésével vagy szű­résével sem lehet eltávolítani, de lehet azokat a befecskendezési ventilátorban annyira elkülöníteni, hogy a gázt gázgé­v pekben minden aggály nélkül lehet föl­használni. A befecskendezési ventilátorok­ban kapott kátrány 60%-ig és még több -vizet tartalmaz, a kátránynak fajsúlya pe­dig 50° C.-nál 0.955. Míg az eddig szokásos eljárással oly kátrányt kaptunk, melynek • fajsúlya majdnem 1. azaz £ víz fajsúlya volt, addig a jelen találmányt képező el­járás szerint a kátrányt két részben kap­juk, melyek közül az első, túlnyomóan na­gyobb résznek fajsúlya 50' C.-nál 1.035 és a másiknak fajsúlya 50° C.-nál 0.955. Ezen fajsúlybeli különbségek már most a víz­nek és a kátránynak elkülönítését teszik lehetővé. Az ez irányú kísérleteknél ki­tűnt, hogy 1° C.-nvi hőmérsékletkülönbség­nél a kátránynak fajsúlya a víz fajsúlya változásának több mint kétszeresével vál­tozik meg, így a kátrány fajsúlya 0.0009-rel, a víz fajsúlya pedig 0/)04~gyel válto­zott. A kátránynak ezen tulajdonságát már most akként használjuk föl a köny­nyebb víztelenítéshez, hogy egy megfelelő készülékben a kátrány és víz közötti súly­különbséget azáltal fokozzuk, hogy a kát­ránynak és víznek elkülönítésénél külön­böző hőmérsékleteket alkalmazunk. A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező eljárások foganatosítására szolgáló készülékeknek egy, iltótve két foganatost távsi alakja példaképen van föl tüntetve. Az 1. ábrá a kátránynak két műveletben , vájó termelésére szolgáló készüléknek vázlatos néaete. A ^2. és 3. ábra a kátránynak vízteleníté­sére szolgáló készülék két foganatosítást alakjának váalatos metszete. , Az 1...ábrában a genrátor (o)-val, a hűtő (p)-vel, a' kátránytalarnító (g)-vel és a be­fecskendezési ventilátor (r)-rel van je­lölve. * . Á kátrány a készüléknek két különböző részében termelődik; az első, nagyobb rész a (g) kátráhytalanítóban, a másik, kisebbik rész a (q) befecskendezési ven­tilátorban. A termelt kátrányt az (a) edénybe tölt­jük (2. ábra); ez az edény, mely fenékén a (b) gőzkígyóval van ellátva, akként van a (c) tartályba beépítve, hogy egy fűtőtér keletkezik, mely a (d) harántfal által a fölső (e) és az a^só (f) térre van oszíva; a kátrányt a (b) gőzkígyó útján közvetett gőzzel kb. 70° C.-ra hevítjük, míg az egész tömeg homogénné nem válik, minek meg­történtével a gőzt elzárjuk. A fűtőtereket ezután vagy vízzel vagy gőzzel és vízzel akként hevítjük, hogy a fölső (e) 'fűtőtér­ben lévő kátrány a 70°-nyi hőmérsékletet megtartja, míg az alsó (f) fűtőtérben lévő kátránynak hőmérséklete lassan 40—50"­ra sülyed. A kátránynak ezen kezelésénél bizonyos idő múlva a könnyebb víz föl­szállott, míg a kátrány, melynek fajsúlya a beállott 20—25°-nyi hőmérsékletsülyedés következtében még nagyobbodott, alul el­különíttetik; ezen kátránynál 50%-ig és még ez alá menő víztelenítést is el lehet érni. A befecskendezési ventilátorból jövő kátrányban a kisebb fajsúlyú kátrány, mely a nagyobb hőmérséklet következté­ben még könnyebb lesz, fölfelé száll, míg a nehezebb víz sülyed. Sízen kátrányt is, ha azt frissen dolgoz­zuk föl, az ismertetett késeléssel annyira vízteleníthetjük, hogy az a kátrányt alaní­tóböl jövő. kátránnyal keverve, piacképes árút ad. X keverés előtt azonban a vizet mindkét rendbeli kátrányból el kell távo­lítani, mivel különben a keverés folytán a kátrány ismét fölveszia vizet és nem ülepedik le. Ha a befecskendezési ventilátorból jövő kátrány már nem friss, azaz ha a£ hosé­sZabb időn át volt érintkezésben a benne lévő víazel, akkor a víz a fötiníbb ismer­tetett " kezelésnél sökkal nehezbben üle-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom