70525. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kályhafüst megsemmisítésére

WMegjelent 1917. évi február hó 10-én. MAGY. SZABADALMI Ríft. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 70525. szárn. Il/h. OSZTÁLY. Berendezés kályhafüst megsemmisítésére. HAMMER JULI US EMIL HAJÓÉPÍTŐ COPITZBAN. A bejelentés napja 1916 május hó 17-ike. A kéményen át a szabadba távozó kályhafüst a magával vift korom folytán tudvalevőleg nagyon kellemetlen hatással van a környezetre. A jelen ^lálirrny a kályhafüst megsemmisítését, illetve a benne lévő szilárd részecskéktől való megtisztítását célozza úgy, hogy a szabadba csak a gáznemű alkatrészek juthatnak. Hasonló célokra már ismeretes a füstnek földalatti helyiségekbe való vezetése, hol a füst vízszóró rosták alá lép. Az ilyen berendezések azonban nem alkalmasak a gyakorlati megvalósításra, mivel a szükséges víz sokba kerül. A találmány szerint a tisztítás költségmentesen történik, amennyiben a korom lecsapására a füst képződési helyén a házi csatornák öblítésére szolgáló víz használtatik föl és a tisztítás az égéstermékek maradványainak a szennyvizek utcai csatornahálózatába való vezetése álial fejeztetik be. A berendezésnek egy kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti föl, amelyen az 1. abra a berendezés össznézetét az épület metszetével együtt, a 2., ábra pedig hozzácsatlakozó folytatást mutatja. A rajzokon (a) a ház kályháit, (b) pedig a csatornaöblítő víz ismeretes lefutó aknáit jelöli, amelyekbe az egyes lakások öblítő vezetékei torkolnak. A találmány szerint a kályhák (c) füstelvezető csővei is a (b) aknába torkolnak és ezen végükön villásan vannak kiiképezve, mimellett a fölső villaágakba minden csőnél (d) zSrószelep van iktatva. A (b) akna fölfelé a tető fölé emelkedik és ott (g) zárószeleppel van ellátva, míg alsó vége az (f) sűlyesztő gödörbe merül. Az (f) gödörből a víz elvezetésére szolgáló (u) cső indul ki, míg a füst a (v) csőben halad, amely (w) tisztító nyílással van ellátva. Az (u) cső egészen az utcai (9) szennyvízcsatornáig meg van hoszszabbítva. A csatornahálózattal való összeköttetés folytán a (b) aknában szívó léghuzam keletkezik, mely a (d) és (g) szelepek zárt helyzetében a füstgázokat a (c) csövekből a (b) aknába és lefelé az (f) gödör felé szívja. Ezen az úton a gázokat a befutó öblítővíz öntözi úgy, hogy a korom teljesen vagy legnagyobb részben a sűlyesztő gödörbe csapódik le. X víz az (u) csövön halad tovább, amelynek bebocsátó vége a víztükör alá merül ügy, Rogy a lecsapódott korom visszamarad. A tisztított füstgázok viszont a (v) csőelágazáson haladnak végig, azután ismét összetalálkoznak