70498. lajstromszámú szabadalom • Proporcionális gázmérőkészülék

egyszerűbben az (1) tokrész fölső sík (2) lapján lehet elhelyezve. y.»l/i Á megmérendő közeg az (1) lakrészbe a (3) szűrőn át lép be és egy kjs i*$fefse \ ,(1) tokrészen oldalt megerősített (4) csövön át a tulajdonképeni mérőműszerbe.*" % közéig főrésze pedjg 3. leifandó v

m^don siz Íí»krész|te fe im|en a' főlha|zn|l^si helyre áramlik. K mérőműszerben frtegmért kis közegrész a- (6) nyíláson át az (1) tokrész fölső (7) kamrájába lép és, azután az (5.) tokrészben a főárammal •egyesül. • ........ Az (1) ós (5) tokrószek közé a (8) válaszfal van iktatva, melyben a (9, 10) átbocsátónyílások vannak kiképezve. Ezek közül a (9) nyílást, mely a főáramot az (1) tokrészből az (5) tokrészbe bocsátja, a nagyobb fölületű (11) szelep, a (10) nyílást pedig, melyen át a megmért közegrész a (7) kamrából az (5) tokrészbe lép, a kisebb fölületű, csőszerűen alakított (12) szelep nyitja és zárja. A (11) szelep mögött a célszerűen beállítható (13) terelőlemez van megerősítve. A (12) szelep a (14) csapon ágyazott {12. 15) szögemelő egyik •karját képezi. A (15) eraelökar a (16) rúd útján a (17) csap körűi lengő (18, 19) kétkarú emelővel van összekötve, melynek (19) karja a (lí) szelep (20) orsójával beállítható öszszeköttetésben áll. A (20) szeleporsó végére a beállítható (21) ellensúly van erősítve. A készülék működése ismeretes. Az (1) tokrészbe lépő közeg árama két párhuzamos ágra oszlik, mellek egyike — a főáram — a (11) szelepet nyitja. Ezáltal a {19, 18, 16, 15, 12) emelőrudazat elfordul és a (12) szelep is nyit, még pedig a (11, 12) szelepek fölületviszonyának és a közbeiktatott emelőáttételnek, vagyis a kí•vánt arányosságnak megfelelő mérték-: ben. Ezáltal a tulajdonképeni mérőműszerben oly közegmennyiség méretik, meg. mely a (11) szelepen átáramlott közeginemiyiséggel arányos. A találmány tái'g5r

át, mint már említettüjí, esten vagv hasonló ismert proporcio-. nális mérőkészülékeken eszközölt újítáképezik. találmány tárgyát képező egyik újítás a dlí). szelepet ellensúlyozó (21) Súlyra vonatkozik. Ezen súlynak igen fontos szerepe van, amennyiben a szelepek ppnto^ ZctrQiSci ps nyitásja, %vajarpint .a* eglsz ^m|lőrűdazat ' tehl^rmieiiítesíiése csakis a' (21) súly pontos méretezése és beállítása által térhető el. Eddig tömör súlyt használtak, mely a (20) szeleporsó végére volt fölcsavarolva. Az ilyen súly azonban csakis eltolás által volt beállítható, míg nagyságát szerelés közben nem lehetett szabályozni és így tökéletes kiegyensúlyozást sem lehetett elérni. Ezért a találmány értelmében a súlyt üreges gömb alakjában képezzük ki, mely a (22) dugasszal elzárható nyíláson át tetszőleges mennyiségű (23) sq>réttel tölthető meg. Ily módon a súlyt szerelés közben pontosan kitalálhatjuk. , Egy másik újítás az emelőkarok hoszszáiiiak beállítására vonatkozik. Eddig ugyanis a karhossz beállítása céljából a beállítandó kart kétrészűen képezték ki, a két részt ellenkező irányú csavarmenetekkel látták el és megfelelően kiképezett csavaranyával fogták össze. Ez a beállítási mód azonban nem bizonyult célszerűnek és nem nyújtott kellő pontosságot. Ezért — mint ezt példaképen a (16) karnál tüntettük föl — a beállítást a (24) mikrométercsavarral végezzük úgy, hogy a lehető legtökéletesebb pontosságot érhetjük el. * • , Hasonlóképen nem felelt meg a gyakorlatban az emelőrudazat karjait összekötő csapok kiképzése sem. Eddig ugyianis közönséges forgáscsapokat használtak. Ezek azonban túlságosan nagy ellenállást nyújtottak és a készülék pontosságát kedvezőtlenül befolyásolták. Ezen hátrányt elkerülendő, az egyes emlőkarokat a 3. ábrán látható módon & csúcsos (25) orsókon ágyazzuk, melyeket beállítás céljából célszerűen csavarmenetesen képezünk ki. Végül a találmány tárgyát képező újítások a (4) cső elé iktatott (26) szűrőn