70496. lajstromszámú szabadalom • Mágneses elkülönítő a nyersanyag mozgási irányában egymás mögött ágyazott mágneszónákkal

mágneses anyag a (15),. ^eengéa • TO^igJ-nese®pe<dig a (14) ányag kivezetése itt ismét; úgy történik, hogy a nem mágneses anyag. (9)-nél. hull le, míg a gyöngén mágnesezett (10)4g, az erősen mágnesest pedig (12)4g viszi a (7) dob magával. A gerjesztésre a <(4) tekercs szolgál. A 3. ábrán látható dobelkülönítőnél, melynek Iáét zónamezejét a (17, 18) és a <16, 17) pólusok képezik, a (16) és (18) pólusok oldalirányban elállítható (5) pólussaruval vannak ellátva. A gyengébb mező a (17) és (18) pólusok* közit képződik. A gerjesztést itt is a (4) tekercs végzi. A 4. ábra négy zónamezővel ellátott szalagos elkülönítőt ábrázol, melynél pl. a szélső (19) pólusok oldal- és magassági irányban elállíthatok, míg a (20) pólusok osak oldalirányban elállíthatóan, a (21) pólusok pedig lenghetöen vannak elrendezve. Az anyag bevezetésé a nyíl irányában történik a (22) csigákon vezetett (23) szalag segélyével, melyről jobboldalt hull le a nem mágneses anyag. A mágneses anyagfajták kivezetése a (23) szalagra keresztben futó (24) kivezető szalag segélyével történik. Utóbbi több szalagra osztható szét, melyek esetleg különböző, -a továbbítandó anyag mennyiségének megfelelő sebességével mozgathatók. A (20) pólusokat a (4) tekercsek gerjesztik. Az 5. ábra a találmánynak egy többszörös eikülönítőn való alkalmazását mutatja, melynél ismert móclon zónáikba osztott négy mező van körben elrendezve, melyeket egy-egy (8) anyagbevezető csatorna táplál és egy közös kivezető szerkezet szolgál ki, mely utóbbi forgó (25) tárcsa alakjával bír. Valamennyi, (26, 27, 28) és (29) pólus oldalirányban elállítható pólussaruval van ellátva. A (26) pólus a mező további szabályozhatása céljából, magassági irányban is elállítható. A (4) tekercsek a (27) és (29) pólusokat gerjesztik. A 6., ábrán látható elkülönítőnél, miely több körben elrendezett két-két zónájú mezővel bír, a (29) pólust gerjesztjük a im^^fiéteri olöaimáinybisBBi póikösófc; is, . melyet, magasságitr

irányban elállíthatók, t ilyen isairukkal láthatók: Egy-egy zónamező .képtódik a (31) • és (29^ és a ,.^30) és ^29) ;póluáok fcdzt úgy, hogy a?v erősen ,májgníesésr-anyag a >(31) pólus • áiatt, a gyengén mágneses pedig a (30) és (29) pólusok közt váJasztatik' ki.és a közös forgó (25) tárcsa vezeti azokat ki. A 7.. ábrán föltünitetett elkülönítő az előbbitől csak abban különbözjik, hogy itt nem külön gerjesztjük az egyes mezőket, hanem valamennyi körben elrendezett mező gerjedését egyetlenegy tengelyirányban fektetett közös (32) tekercs létesíti és hogy csak egy központi- (29) pólus van elrendezve, mely- a főmágnesesmezők szamának megfelelő számú, oldalirányban elállítható (5) sarut hord, míg mindegyik l fömágnesesmező, mint előbb, két magassági irányban elállítható (30) és (31) pó- _ lussal van ellátva. A 8. ábrán látható többszörös elkülönítő az előbbitől főleg abban kulönböziik, 'hogy itt nincs külön kivezető test elrendezve, hanem a (32, 33 és 34) pólusok alatt körben forgó és magassági irányban elállítható (35) pólussaruk vannak gyűrűk gyanánt kiképezve, melyek egyúttal j a kiválasztott anyag kivezetését is végzik. Ezek a gyűrűk, melyek magassági irányban is elállíthatok lehetnek, a résziben nem mágneses anyagból való, korülforgó (36) tárcsába vannak .beépítve. A (32) és (34) pólusok a zónák sziabályozhatása céljából magassági irányban elállílhatók. A szabályozás akár egyedül ezzel, akár a gyűrűk elállításával, akár mindkét szabályozó berendezés használatával történhetik. . ~ , A körben elrendezett mágnesmezők polaritása egyenlő értelmű vagy váltakozó lehet. Az első esetben az erővonalak osak sugárirányban haladnak. Há ellenben a mágnesmezők váltakozó polaritásúak úgy, hogy pl. a (32) külső pólus aiz egyik mezőben déli pólus, a szomszédos "mezőkben pedig északi pólus, akár erővoba-