70455. lajstromszámú szabadalom • Önműködő zár artézikutakhoz

ágaznak el, melyekbejiaz1 alább tészletesen ismertetett kibocsátószelepek (7, 7) csövei torkolnak. ' A (3) tartály fölső részén, a tartályon belül a lyukasztott falu,, í sfcfritéií égetett zománccal bevont (8) kosár van megerősítve, mely a (9) úszót tartalmazza. kt uszóhdz! fölülj a |zűk Jüratu (11) szelephez taítozó; (|0) íszelejpkúpr van erősítve. Á működés a következő; N Ha a (7, 7) csövek el vai>i>ak zárva, a víz a (3) tartályban fokozatosan emelkedik és eközben a levegőt a (11) szelep szűk fúratán és a (4) cső lyukasztásain át lassanként kiszorítja. Minthogy a kibocsátónyílások kis keresztmetszete folytán a levegő csak lassan és ellenállás legyőzése mellett tódulhat ki, a tartályban a nyomás csak fokozatosan emelkedik és vízütések nem léphetnek fel. A levegő fokozatos, lassú kibocsátása és a nyomás növekedésé mindaddig tart, amíg a vízszin a (9) úszót el nem éri, amikor is a (10) szelepkújí fölemelkedve, a (11) szelepet elzárja. Ezután a most már teljesen zárt tartályban a nyomás mindaddig fokozódik, amíg csak a kút víznyomasával egyensúlyt nem tart. Ha a kifolyatócsapot nyitjuk, a vízszin sűlyedni kezd, a (10, 11) szelep nyit és levegő tódul be, cte szintén csak lassan és fokozatosan úgy, hogy a víz a csapon egyenletesen ós nem hirtelen ömlik ki. A szelepnyílás szabályozása által a leírt folyamatok időtartama szabályozható. A 2.' ábrán föltüntetett, kifoivatószielep (7) csöve a (12) közbenső cső révén a (6) elágazócsőbe van erősítve. A (13) szeleporsó egyik végén a (14) szelepet tartja, míg másik végén a (15) fejjel van ellátva és a (16) rúgó hátasa alatt'áll. A (7) £sö folytatását képező (12) cső szabad (17) végén lyukaszitasokkal van ellátva. A víz a (18) nyíláson át lép ki. A 2. ábrán a szelep nyitott helyzetben látható, amikor a (13) szeleporsót a (15) fej útján leszorítottuk és a (14) szelep a (17) csőtoldat S2ábad vége felé mozgott Ekkor a víz a kibocsátócső lyukasztásain át a csőbe léphet és a (18) nyíláson át kiömölhet. Ha á (15) fejet elbocsátjuk, a szelep a (16) rúgó hatása alatt önműködően zárul. Ezen elrendezés folytán a víz a szelepből szűrve lép ki. Természetes, hogy ezen szelep helyett más kibocsátószelep vagy káfolyatócsap is alkalmazható. Ugyancsak nem érinti a találmány lényegét az sem, ha a (9) úszó nem szelepet, hanem csapot működtet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő zár artézi kútakhoz, azáltal jellemezve, hogy a szállócáő fölső végéhez csatlakozó gyűjtőtartály fölső részén a tartályban fölemelkedő víz által önműködően zárt kis átbocsátókeresztmetszetű nyílással ellátott légszelep van elrendezve, melynek szűk nyílásán át a levegő csak lassan távozhat, illetve, léphet be úgy, hogy á tartályban fölemelkedő, illetve abbail N lesűlvedő vízre a levegő lassanként növekedő, illetve csökkenő nyomást gyakorol. 2. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítás! alakja, azáltal jellemezve, hogy a légszelep nyílását szűk fúratokkal ellátott, esetleg drótszitával be- vont cső veszi körül. 3. Az 1. és 2. igényben védett berendezés fo^anatosítási alakja, azáltal jelléinezve, hogy a légszelepet, illetve csa. pot úszó működteti, mely a.víztartály - belsejében elrendezett, lyukasztott falu kosárban van "ágyazva. 4. Kifolyatószelep az 1—3. igényben védett berendezéshez, azáltal jellemezve, hogy a rúgóhatás alatt álló szelep vezetékét lyukasztott falu cső képezi. 5. Az 1—4. .igényben, védett berendezés fúganatósítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a berendezésnek a kútvízzel érintkező belső részei égetett zománccal vaunak bevonva. i (1 rajzlari melléklettel.) F4UAt R£8ZVÉNYTÁR8A8Áa *vOM&AJ» BUDAPESTEN