70453. lajstromszámú szabadalom • Ujítás szárítóberendezésekkel bíró körkemencékben

metszetein, vázlatosan van föltüntétve. Az 1. 'és 2, ábrák az újítás egyik foganatosítási alakját ábrázolják zárt és nyitóik állapotban, egy boltozatmezön- keresztülvezetett hosszmetszetben, mely foganat^' sítási alaknál a boltozat a tartótalpakóft eltpiLhaté bádü0eRiezpk^.el zárható, el, a, JfcrésA ábrák Basónjó m|tszeÜ^n "kát továft&l foganatosítási tüntetnek föl, melyeknél a tartókra merőlegesen azok fölött, illetőleg alatt, zsaluszerűeri forgathatóan ágyq^ott bádoglemezeik szolgálnak a boltozatmező elzárására; az 5. ábrán baloldalt a 2. ábrához, középen a 3. ábrához, baloldalt pedig a 4. ábrához tartozó keresztmetszet van föltüntetve; a 6. ábra egy boltozatmező hosszmetszetében oly foganatosítási alakot mutat, melynél ezen elzárólemezek a tartókkal párhuzamosan, zsaluszerüen forgathatóan vannak ágyazva és pedig baloldalt a tartók fölött, jobboldalt pedig a tartóik alatt, a 7. ábra baloldalt a 6. ábra baloldalához, jobboldalt pedig a 6. ábra jobboldalához tartozó keresztmetszeteit tüntet föl; végül a 8. ábra az 1. és 2. ábrák egy részletének távlati képe. A rajzban egyszerűség kedvéért mindig csaik a hőgyüjtőtér egy ívelt (a) födémje van föltüntetve; t

a födémtartók (b)-vel a födémben egyenletesen, isátaszerűen elosztott lvukak pedig (c)-vel vannak jelölve. Az 1., 2. ábrák, valamint az 5. ábra baloldala szerint már most minden boltozatmező alatt az (a) födémet hordó (b) tartók talpán (d) bádoglemezek vannak egymástól végeikkel túlfödve, eítolhatóan ágyazva, és pedig úgv, hogy azok- egy része — aiminit az a 2. ábrából látható — a boltozatmező egyik vége felé, többi része pedig a boltozatmező másik vége felé a (dl) fogantyúk segítségével, együttesen eltolható, midőn az (a) boltozatot, ill. annak (c) nyílásait a _jneleglevegő keringése céljából szabaddá kell tenni. A lemezek végei egymással tetszőleges islert ífíáMMi, pl. amint az a 8. ábráin ; l|±ható, fölhajtott (d4) széleiknek (d2) 1 Ogiípj^^ ^^^l^őléceá által kaipcsolt italok á lemezek zarasának megkönnyítése céljából, mivel ezen berendezés következtében csak a legfölsőbb lemezt kell a íltozi&p f^é |iúzái, rl|el|^ l^iez^lá^^ többié is. viisiL; Az aiMsó*%eineé; természetesen szilárdan lehet ágyazva. A 3. ábra és az 5. ábra középrésze szerint ezen (d) lemezek tartótól tartóig menő (e) tengelyek körül fölfelé nyílóan a tartótalpakon zsaluszerüen forgathatóan vannak ágyazva és ismert módon nyithatók vagy zárhatók, pl. a föltüniteteít módon, egy közös (f2) emelő által á zsiaiuszeríí (d) bádoglemezek (fl) forgókarjaival kapcsolt közös (f) tolórúd segítségével. Hasonló módon zsaluszerüen, de lefelé nyílóan vannak a (d) lemezek a 4. ábrán es az ff. ábra jobboldalán föltüntetett foganatosítási alaknál is elrendezve. Itt a (d) lemezek nem közös müködtetőberendezés által, hanem egyenként nyithatók vagy zárhatók, és pedig pl. ismeretes (g) kallantyúk segítségével. A (d) lemezek itt azonkívül még a nyitási élen fölül horogalakú (gl) ütközőkkel vannak ellátva, melyek a (d) lemezek löketét lefelé'korlátozzák, amennyiben nyitott (d) leimez esetén a következő (d) lemez (e) forgási élére fekszenek föl (lásd a 4. ábra középj részét). 'A (d) lemezeket lehet végül hasonló módon zsaluszerüen (e) forgástengelyeikkel a (b) tartókkal párhuzamosan elrendezni, amint azt a 6. és 7. ábrákon föltüntetett foganatosítási . alakok mutatják, ahol a baloldali foganatosítási alak a 3. ábrán, a jobboldali foganatosítási 'alak pedig a.4. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknak felel meg. Természetes, hogy itt a hosszú boltozatmezők meg vannak osztva, hogy a (d) lemezek ne legyenek túlságos hosszúak. E megosztás megfelelő távolságokban, tartótól-tartóig fektetett fh) kereszttartók által történik, amelyek-