70446. lajstromszámú szabadalom • Fabarakk

.a *-€*!. i>a -m*,- , tatiiak, melynek keresztmetszete kisebb méretű, amennyiben a talpgerendái közötti távolság kb. 11 m. • * i 13. ábra a barakk keresztmetszete. ^ . 14. ábra az egyik félkötés' égyilí. "sarké-' nak nézete, melv két, ezen sarokban tompán ütköző és egymássál csuklósan kape^enéé feallaszból áll| % • 151 ábra ézén é§uklás kapcsolat alap* rajza. 16. ábra kéUegymás fölött fekvő lemez összekötésének metszete nagyobb léptékben, 17. ábra végül az egész barakk távlati képe. ' ' Az 1. és 2. ábrában nézetben és alaprajzban föltüntetett foganatosítási alaknál a félszer boltozatszerű keresztmetszettel bír. A két kötésfél mindegyike egy alsó körívalakú darabból és ebez érintőirányban csatlakozó fölső, egyenesvonalu darabból van összeállítva. Mindegyik félkötés élükre állított (1, 2 és 3) pallókból áll, melyek tompán ütköznek és (4) fahevederek segélyével vannak egymással kapcsolva. A pallók magassága a kötés „egyes keresztmetszeteiben az illtető hely hajlítási és nyírási igénybevételének megfelelően van megválasztva. A legnagyobb igénybevétel helyein, különösen niagy fesztávolságok mellett, a kötés megfelelő pallódarabját tfelcsavarolt oldalpallókíkal merevítjük. A rajzban föltümfcetett példádnál a kötés Káromcsuklós ív gyanánt van szerkesztve. A gerincen az (5) csap létesíti a csuklós kapcsolást és a kötés talpai az ágyakkal csuklósan van kapcsolva. A 3—5. ábrában a talpcsuklónak az 1. ábrában, föltüntetett foganatosítása alakja nagyobb léptékben van kirajzolva. Az (1) kötőfa alsó vége félköralakuan lé van gömbölyítve és az öntött (6) saruba van tolva, mely ezen célból líasítékkal van ellátva. A hasíték belül ugyancsalt körív' alakú (3. ábra) úgy, hogy az (1) kötőfa alsó vége egészen fölfekszik és ezen kör középpontja körül mégis némi kilengést végezhet. Ezen kör középpontján az (1) kötőfa alsó vége a vékony (7) csap segélyével a (6) saruval van összekötve. A {7) c§ap íl^zán van beerősítve úgv* hogy ésupán a (6) sarut rögzíti a kötőfán, azonban neai\ szolgál,, nyomóerőknek a kötés-fői á "Sáriira váló átvitelére. A (6) siarli „-egyik oldalán a tömör (8) csappal, másik oldalán pedig a részben lemart (9) csappal van el|átva. A (10) ágytést a-két (U) talpgerendákon nyugszik* melyek a kötés síkjában illeszkednek, kívülről átfogja a két talpgerendát és a (12) bordákkal a (<11), talpgerendák megfelelő hasítékaiba nyúlik, A (10) ágytest külső oldalán a (13) füllel van ellátva, melv teljesen zárt és a (6) saru (9) csapjának ágyazására szolgál. Az összeszereléskor az (1) alsó köitcfát a (6) saruval belülről (5. ábra) toljuk be a (10) ágyba és ezután a (8) és (9) csapok körül vízszintes helyzetbe fordítjuk. Ennélfogva az egész kötést a földön állíthatjuk össze és összeállított állapotban a baloldali saru (8, 9) csapjai körül és a jobboldali saru megfelelő csapjai körül függélyes állásba forgathatjuk. A kötések fölállításához tehát emelőkészülélkekre nincs szükség. Az (1) kötőfa alsó végének legömbölyítése folytán keletkező csukló, egyrészről a nyomó- és nyíróerőknek a sarura és erről az ágyra, illetve a talpgerendákra való átvitelét, másrészről azt teszi lehetővé, hogy a kötések talpai, illetve a talpgerendák közötti fesztávolságot tág határok között változtathassuk, mert amint az alábbiakból látható, az építmény födése és az ezáltal létesített hosszkötés is megengedi ezen változtatást. A talpgerendákra átvitt oldal irányú erőket vagy a rajzban föltüntetett (15) cövekek veszik föl, vagv pedig á félszer két oldalán lévő (11) talpgerendákat vagy (10) ágyakat vonórúdak segélyével kötjük egymással össze, amelyek célszerűen a padló alatt fekszenek. A föltüntetett példánál föltettük, hogy a padlót maga a föld képezi. Az (1, 2, 3) élükre állított pallók két oldalán a (16) lécek vanraak fölszegezve (1., 9., 10 és 11. ábra), melyekre két-két kötés közé keskeny, pl. 4 m. hosszú és