70406. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos vezetékhálózatok megzavart részeinek szakaszonkint való önműködő kikapcsolására

.— z -ben a fővezeték elektromos állapotát nem befolyásolja említésre méltóan, r •, •. v

; • Ami a transzformátorok célszerű áttételi viszonyát illeti, a prímértekferüleitiek száma lehetőleg csekélyre van véve, míg; a szekuifdértekerületek száma1

úgy. van : megállapítva, hogy az ellenőrzővezetékbenbizonyos pótfeszültség létesül. Ez a pótfeszültség a vezeték üzemfeszültségébez viszonyítva aránylag igen csekély és célszerűen úgy választandó, hogy a hozzátartozó fővezetékben létrejövő üzemszerű feszültségeséssel meghatározott viszonyban álljon. A transzformátorok nagysága kb. megegyezik a mérőtranszformátorokéval. A fő- és ellenőrzőáram közötti, föntemlítetl kényszerű egyensúlyi állapot a (8) transzformátorok szekundéroldalának különböző kapcsolásaival létrehozható. Az ugyanazon szakaszrészhez tartozó két transzformátor szekundéroldalai tetszés szerint egymás ellenében vagy egymás után kapcsolhatók, és pedig az áraimiránnyal egyenlő vagy ezzel ellenkező értelemben. Ami már most az (5) differenciálrelének hiba esetén való lekapcsolását illeti, rendes üzemnél a (8) transzformatorok a (2) •ellenőrzővezetékbe az (1) fővezeték áramerősségével meghatározott viszonyban álló áramerősséget engednek. Az illető ellenőrzőszakasz (5) differenciálreléi ezen viszonyoknak megfelelően vannak hangolva. Szigetelési hiba következtében beálló áramveszteségnél először is a két (8) transzformátor négy osévéjében az áramviszonyok közötti egyensúly megbomlik. A berajzolt áram- és indukciónyilak pl. azt mutatják, hogy a jobboldali (8) transzformátorban áz indukció ellenkező irányú lesz. Ezáltal egy ellen elektrorikus erő keletkezik, mely az áramot a (2) ellenőrzővezetékben az (1) fővezetékhez képest megváltoztatja. Az esetben, ha a (2) ellenőrző vezetékből is átütés történik az (1) fővezetékbe, mindegyik •transzformátor külön-külön hat a hozzája tartozó (1). és (2);

v^tékdarabw és a (16) hibahelyre.:

, Ezáltal a két (5) differenciálrelé egyensúlyi . állapota minden, körülmények között megszűnik és a (4) kapcsolók kikapcsoltainak. Teljesen mindegy tehát, hogy az (1) és (2) vezetékek szigetelésén hol és hogyan történik az átütés. Az 5. ábra szerinti (1) és. (2) vezetékek rendes körülmények között áram alatt állnak. Így tehát bizonyos mértékben szünetárammal működnek, miért is az ellenőrző rendszer üzemképessége mindenkor ellenőrizhető. Az állandóan folyó áraim (szünetáram) azonkívül még azt az előnyt is biztosítja, hogy nagy kapacitású szakaszoknál (pl. kábeleknél) a kapacitási áramok a differei^ciálrelében az áramviszonyokat lényegesen nem befolyásolják úgy, hogy a szakaszrészeknek üres járatánál és csekély terhelésénél is érzékeny beállítás van lehetővé téve. .Egy további kiviteli alakot a 6. ábra tüntet föl. Ennél az elrendezésnél afc ellenőrző rendszer egyensúlyát az ellenőrzővezetéknek lehetőleg tiszta kapacitásáramai tartják fönn. Ily módon szintén igen nagy érzékenységet kapuk még keletkező hibák részére. E célból alkalmas (10) ellenállásoknak az ellenőrzővezeték elé a (8) transzformátorok helyett való bekapcsolása által a haszonáramnak a (2) vezetékbe való behatolását a lehetőség szerint visszatartjuk. Ekkor a (2) vezetékbe, ós pedig a szakaszrésznek mindkét végéről majdnem csupán kapacitásáramok folynak a (10) ellenállásokon át. A két végről érkező áramok rendes üzemnél a terheléstől közel függetlenek és a k&pacifásáram erősségét csakis a feszültség határozza meg. Á kapacitásáramok ennek következtében arra használhatójí, hogy alkalmas relékben egyensúlyi állapotot létesítsenek. így például két vagy több összefutó (2) ellenőrzőszakasznaik kapacitásáraimai célszerűen egy közös (15) differenciálrelében egyensúlyozhatok ki. Ilyen közös (15) diSerenciálrelék a két (4) és (4') kapcsolót egyensúlyi helyzet i