70396. lajstromszámú szabadalom • Függővasút
csikat a (12) tárcsáig viszik. A kocsik a (15) Jielyen, ahöl az idáig párhuzamosban futó {6) és (7) vonókötelek szétágaznak, ismert módon önműködően va^ya'^gy -ütköző közvetítésével leoldódnak a (6) fővonór kötélről és ezután már csiak a (7) segédvonókötél ^Jtal a., (14)., sin^ken t tovább* ag(7);v|}nók|itél a í(4)'áll'ván^o.fí égy-^lé) görgőéoirorí átvezettetik, -amely úgy van elrendezve, hogy a kocsi .szabadmozgását nem akadályozza (la. és 4. ábra). A (3) járókocsi (8) állványa az •oldalsó, a (7) vonókötélnél magasabban fekvő (17) futógörgővel van ellátva (la., 3. és 4. ábra), amely a kocsinak a (14) sínek végére való érkezésénél egy középső (18) sínre kerül, (lb. és 2. ábra), "amely •a vízszintes (12) kötéltárcsa fölé vezet. A kocsinak a (7) vonókötél által ' való tovamozgatásánál a (17) görgő elhagyva a (^8) sint, a (12) kötéltárcsa koszorújára támaszkodik, amely erre a célra megfelelően ki van képezne úgy, hogy most már ai (12) kötéltárcsa hordja a kocsit (lb. és '2. ábra) és azt a fúggőpálya érkező részéről annak visszamenő részére vezeti át. Emellett a járókocsi (8) állványa a (7) kötél húzóereje által a (12) kötéltárcsa kerületéhez szoríttatik. Á (3) járókocsin elrendezett (8) állvány (3—5. ábrák) villaalakuan kiképezett fölső végén a (19) szorifópofákat Tiordja a fölső (6) vonókötélnek szabad pályán való fogvatartására. Ezek a (8) állványban függélyes irányban vannak vezetve és azzal csuklós (20) rúdak segélyével oly képen vannak összekötve, hogy a fölemelésnél kinyílnak, lenyomásnál ellenben záródnak. Mindkét mozgás előidézésére a pálya mentén elrendezett ütközők szolgálhatnak, amelyek a (19) szorítópofák (21) •görgőkkel ellátott külső végeivel jönnek -érintkezésbe vagy pedig az elmozdulás önfnűködöen következik be olykép, hogy a. (19) pofák szájnyílása alatt az ezek közötti teret áthidaló, a pofáknak egyik karján elrendezett (22) ütköző alkalmaztatik, amely azonban' a pofáknak egymás felé •é ..fi^l isi való szabad mozgását nem akadályozza'; qjnikór a <ti) vonókőtél a (19) pofák közé kerül, akkor a (22) ütközőre nyomódik .és," aj <-19)> pofákat; letolja úgy, hogy ez tífc&bbiak a (20) rúdak behatása alatt záródnak és a (6) vonókötelet beékelik. - A (19) pofák csuklópontjuk fölött egyfegy bélsq (19; ') kivágassál vánnak ellátva úgy, hogy a porak zárt helyzeténél egy rés keletkezik (4. ábra), amelybe mindkét oldalról egy-egy (23) pecek tolható be (5. ábra), amely a pofákat alsó helyzetükben, azaz szorító helyzetükben fogvatartja és biztosítja. A (6) vonókötélnek a (3) járókocslról való leoldása.előtt a (23) peckek visszatolatnak úgy, hogy a (19) pofáikat szabadon bocsátják, amire ezek a (6) vonókötél elbocsátása céljából kinyílhatnak. Á (23) peckek eltólására egy a (8) 'állványon harántirányban vezetett (24) keret .szolgál, amelynek rézsútos (25) réseiben a (23) peckek vezéreltetnek (5. ábra) úgy, hogy a (24) keretnek egyik irányba való eltolásánál a peckek a (19) (szorítópofákkal kapcsolatba hozatnak, másik irányba való eltolásánál pedig visszavezettetnek. A (24) keretnek ide-oda j tolásához az (1) futópálya mentén megj felelő helyeiken (26) ütközők vannak elj rendezve, amelyek a keret (27) és (28) | nyúlványaival jönnek érintkezésbe. A (8) | állvány villaalakú végének egyik (29) szárán a kocsinak a (12) kötéltárcsán való támasztására szolgáló (17) görgő van, ágyazva. Az állvány középső, részén és ! pedig a (17) görgővel szembenfekvő olda| Ion egy (30) nyúlvány van, am^ly a má~ ' sodik (7)vonókötél megerősítésére szol* ! gáló két (31) szemmel bír. A (30) nyúl; vány a (8) állvány oldalán van elrendezve, hogy a (7) vonókötelet a (16) görgőkön lehessen vezetni. Mindazonáltal a (6) és (7) vonókötelek eléggé egymás alatt feküsznek, hogy ha csak az egyik, pl. a (7) vonóköfél működnék is, a kocsi kellő helyzete és biztos járása ne befolyásolta ssék. Természetesen a (6) és (7) vonököteleket pontosan egymás alatt is elrendezhetjük.
