70392. lajstromszámú szabadalom • Nagyítóeljárás
Megjelent 1917. évi jantiár hó gp-én. - ; MAGY. SZABADALMI 70392. szám. IX/f. OSZTÁLY. . ' -. -1rr e •!?» • Nagyítóeljárás. Dá NAHRATH GUSTAV ÜGYVÉD CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1915 december hó 4-ike. A találmány tárgya nágyítóeljárás, melyhez a nyomtatandó tárgy áttetsző vagy átlátszó negativját használjuk; a negatívot egy lencsével és egy ernyővel együtt a fényforrásból jövő sugarak útjába állítjuk úgy, hogy a közvetlen fénysugarak a negatívon, a lencsén és az ernyőn keresztül az ernyő mögött felállított lemez fényérzékeny fölületét érik. Az eddig használatos eljárások hátránya, hogy a fotográfiai úton kapott képnél a tonusok veszendőbe mennek. A találmány tárgya ezen hátrány elkerülését célozza. A «negativ» kifejezés . alatt üvegből, celluloidból vagy más alkalmas anyagból álló oly átlátszó vagy áttetsző tárgyat értünk, melynek egyik fölületét először is I fényérzékeny anyaggal fedjük és melyet ezután magában véve tetszőleges készülékben való exponálás útján, a fény behatása, és a rákövetkező előhívás által a fényképezett tárgynak az $redeti tónust mutató képével látugk el. Az alkalmazásra kerülő lencse, valamint ennek tartója beállítható lehet, hogy azt á negatív tartójától, mely a maga részéről a lencse tartójától függetlenül beállítható lehet, különböző távolságokra ámíthassuk be. Az ernyőnegativot a kamarában valamely alkalmas szerkezet tartja fogva és a lencse és az ernyőnegativ között, ennek fényérzékeny folületétől megfelelő távolságban ma-' gában véve tetszőleges szerkezetű ernyőt állítunk föl. Az «ernyőnegativ» kifejezéssel valamely alkalmas anyagból álló testet értünk, melynek egyik oldala fényérzékeny fölülettel van ellátva; a fényérzékeny föltilet hozzáfekvő ernyőföiülettel fekszik szemben úgy, hogy az ernyő rácsozatán átmenő fénysugarak behatása és az előhívás után az ernyő által megszakított fénybehatás folytán az eredetileg fényérzékeny fölületen szemcsés réteg keletkezik. A fényforrást úgy rendezzük el, hogy sugarai a negatívot érjék. I Az egyes részek, t. i. a negativ, a lencse, az ernyő és az ernyőnegativ megfelelő kölcsönös helyzetben rendeztetnek el, mely a kivánt eredmény elérését biztosítja. Emellett megjegyzendő, hogy a fénysugarak a fényforrástól közvetlenül a negatívhoz ég ettől a lencséhez haladnak, mely a fényt gyűjti, mielőtt az az ernyőn keresztül az ernyőnegativ fényérzékeny felületéhez jutnának. Ily módon a negatívról mindig egyenlő. intenzitású fény indul ki és minthogy a negativ nem reflektor, hanem oly közeg, melyen a fény a negatívon lévő
