70385. lajstromszámú szabadalom • Karburátor égési erőgépek számára

nyílás revén az (1) tartály belterének alsó részével közlekedik. A (4) betöltőnyílás célszerűen valamivel magasabban fekszik az (5) csatornánál és a {7) csatorna fölső széle magasabban fekszik, mint a (4) nyílás alsó széle. Ezzel elérjük, hogy egyrészt a karburáJó folyadék a betöltés alkalmával a ,(2) csatornába léphet és másrészt, hogy a (7) csatorna mindenkor a folyadékfölszin fölött torkol az (1) tartály fölső részébe. A karburátor használatánál megfelelő karburátorfolyadékot, pl', benzint töltünk az (1) tartályba mindaddig, míg bizonyos mennyiségű folyadék ömlik át a (2)' térbe, az ebben lévő levegő karburálására, mire a (3) födelet fölcsavarjuk. A folyadékfölszint az (5) csatorna alsó széle szabja meg, amint ez g. rajzból látható. A folyadék fölszine fölött lévő levegőt az (1) tartályban a folyadék teljesen elzárja. Ha most nyomólevegőt szorítunk a (2) csatornába -vagy térbe és ezzel a külső levegőnél nagyobb nyomás létesül, úgy a (2) térből az (5—7) csatornarendszeren át levegő áramlik az (1) tartályba, miközben a csatornarendszerben lévő folyadékot magával ragadja, kivéve a (8) térben "Visszamaradó csekély folyadékmennyiséget. Ha a nyomás ismét kiegyenlítődött., a folyadék az (1) tartályból á (9) nyíláson át visszafolyik a (8) térbe. Amint a nyomás a (2) csatornában vagy térben csökken, a levegő az (1) térből ismét viszszaárámlik a (7, 6, 5) csatornákon kérésziül és az ezekben lévő folyadékot magával ragadja. Az (1) tartályból jövő erősen karburáit levegő a (2) csatornában á légszivattyú álitial szállított friss levegővel keveredik úgy, hogy jó robbanókeverékre teszünk s^ert, mélyet az égési . férben elektromos gyújtás gyúji meg. A (8) tér alkalmazása folytán az (1) térből a hengerbe áramló levegő állal tovaragadott foívadékmennyiség a gép sebességétől függetlenül lényegileg állandó marad; A, (9) nyílis oly nagyra méretezendő, hogy a (8) tér két-két légátáramlás közötti idő alatt a gép nagy .sebessége meK lett is megtelhessen. Ezen időtartam a légszivattyú szívó periódusától függ, amely mindenkor meglehetősen hosszú. A szivattyú befúyó periódusa, amely az (1) tartályba való légbeáraml᧠és a levegőnek az (1) tartályból való visszaáramlása között eltelő időtartam számára mérvadó, mindenkor igen rövid, miért is ezen periódus alatt számbavehető folyadékmenynyiség nem áramolhatik a (8) térbe. Ebből az következik, hogy a (8) tér a levegőnek az (1) tartályból a (2) csatornába való átáramlásakor gyakorlatilag állandó mennyiségű folyadékot tartalmaz. Az (1) tartályt oly nagyra szabjuk, hogy az indításhoz elegendő mennyiségű karburalófolyadékot vehessen föl. Ha á gép üzembe helyeztetett, á folyadék elfogyott és a karburátort a (2) tértől nem kell elzárni. , Ha a karburátor közvetlenül a gép égési terébe torkol, úgy a gyújtásnak csak akkor szabad bekövetkeznie, ha a nyomás az égési térben annyira csökkent, hogy a kaTburálófolyadék már átömlött az égési térbe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Égési erőgép, mely elektromosan gyújtott karbürált levegővel indítandó és az indítás után vagy kompressziómeleggel vagy más, nem elektromos gyújtással dolgozik, jellemezve azáltal, hogy a gép légbeömlőcsatornájához vagy égési teréhez karburátor van kapcsolva, mely a karburálófolyadék fölételére szolgáló folyadékzárat tartalmaz, amely egyrészről a karburátor légterével, másrészről pedig a gép égési terével közlekedő csatornával vagy hasonlóval közlekedik. 2. Az 1. alatt igényelt karburátor foganatosítási .alakja, jellemezve a karburálófolyadék fölvételére szolgáló, elzárható (1) tartály által, amelyben a folyadékzár a tartályban fövő karburálófolyadék fölszine fölöty. torkol és