70365. lajstromszámú szabadalom • Készülék gabona, liszt és hasonló anyagok gyors megvizsgálására

A szárítószekrényen kívül egy mutatós gyors mérleg van elrendezve, amelynek csakis mérőserpenyői foglalnak a szdk-' nény belső terében helyet. X szárí­tandó próbaanyagok fölvételére tetszőle­ges száipú mérőserpenyő akasztható egy­nrjás alá> hogy több szárítási próba átía­gofí eredménye í egyetlen munkafolyamat­ban "megállapítható legyen. Minthogy a próbaanyagok csekély mennyiségűek, az analytikai meghatározások tudvalévőleg csak akkor tarthatnak igényt pontos­ságra, ha több próba átlagos eredményét vesszük alapul, mivel ugyanazon mérleg egyes kis próbái már egymás között is el­téréseket mutatnak, ha pl. egy nagy ga­bonarakás különböző oldalairól vétetnek. A rajzon példa gyanánt ugyanazon árú kél szárítási próbájának átlagos ered­ménye van föltüntetve s ennek megfele­lően két (d) és (e) mérőserpenyő van al­kalmazva. Az (f) mutató éles ékre van ágyazva és a mérőserpenyőket hordozó mérlegkar olyan hosszúra van véve, hogy a (d) és (e) serpenyők a súly csökkenése alkalmával a lehető leghosszabb utat te­gyék meg fölfelé a szárítótérben a szárí­tási művelet alatt, míg fölső (dl, el) hely­zetükbe meg nem érkeznek. Ennék foly­tán a próbaanyagok nem hevülhetnek föl túlságosan a fűtőtér valamelyik helyén és így helycserére sinps szükség a szárítás ideje alatt, mivel a próbaanyagok az egész téren végighaladnak. A szárítószekrény kettős fala egyenletes belső hőmérsékle­tet biztosít a szekrény egész magasságá­ban úgy, hogy a fölemelkedő mérőserpe­nyők is egyenletes hőhatásnak vannak ki­téve az egész eljárás alatt. Az (f) mutató a (gf) skála fölött mozog. Minthogy a föltüntetet példánál két pró­bát veszünk, amelyeknek mindegyike 5 g. súlyú, a skála legalsó osztóvonala 5 g., legfölső osztóvonala pedig 10 g. súlynak felel meg. Ha tehát a (d) és (e) serpenyők mindegyikébe 5 g. anyagot töltöttünk, aikkor az (f) mutató legmagasabb helyze­tét foglalja el, míg a (d, e) mérőserpenyők a szárítótérben legalacsonyabb helyzetük­ben vannak. A /szárítókamrának a (b) ajtó segélyével való elzárása és a (c) ióaapa meggyújtása vitán a nedvesség a próbaanyagból elszáll és az (f) mutató a skálán lefelé mozog. Ha a nedvesség a próbaanyagokból teljesen eltávozott, ak­kor a mutató magától megáll, tehát azt jelzi, hogy a száradás befejeződött s a súlycsökkenés a skálán leolvasható. A (g) skálán az 5 g. értéktől a 10 g. ér­tékig terjedő szakaszon lévő osztóvonalak nem — mint más gyorsmérlegeknél — emelkedő értékeket jeleznek, hanem el­lenkező értelemben való jelzésre vannak fölhasználva. Minthogy a szárítószek­rényben eredetileg 10 g. anyag volt, en­nélfogva minden elszállott gramm ned­vesség 10% súlycsökkenésnek felel meg. Ennek figyelembe vételével a (g) skála a 10 g.-hoz tartozó osztóvonaltól lefelé az 5 g. osztóvonaláig ötven, 710 - grammnak megfelelő beosztással van ellátva s min­den beosztás mellé a súlycsökkenési szá­zalék van írva. Ennek folytán nem kell utólagos mérést végezni vagy a próbák eredményét átszámítani, amivel az eddigi hibaforrások teljesen megszűnnek. A példa gyanánt föltüntetett két próba-Serpenyő helyett több is rendezhető el egynjás alatt úgy, hogy azok tartalmának egyidejű megvizsgálása semmi nehézséget sem okoz. E célból csak a szárítószek­rényt kell magasabbra venni és a mérleg­skálát a megfelelő" súlytöbbletre kell be­osztani, hogy az eredmény mindig ugyan­az maradjon. A leírt készülék a végeredmény önmű­ködő tudtuladása mellett még azt az előnyt is nyújtja, hogy a vizsgáló személy a leg­alacsonyabb hőmérsékletet és a szárítási időt, amely egy bizonyos százalék súly- -csökkenésig szükséges, rendkívül köny­nyen megállapíthatja. A hőmérsékletek és szárítási idők az egyes gabonafajoknál nagy mértékben eltérnek egymástól, azon­ban a skála erről is jó összehasonlító ké­pet nyújt. így pl. kezdettől fogva meg­figyelhető, hogy percenként mennyi a súlycsökkenés, vagy hogy mennyi idő a

Next

/
Oldalképek
Tartalom