70359. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a habképződés leküzdésére, különösen erjedő és forrásban levő folyadékoknál

Megjelent 1917. évi január hó 29-én. MAGY. KIR szabadalmi b| hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 70359. szám. IV/i. OSZTÁLY. " Berendezés a habképződés leküzdésére, különösen erjedő és forrásban lévő folyadékoknál. * damerau bernhard üzemvezető dresdenben. A bejelentés napja 1916 január hó 25-ike. Elsőbbsége 1915 december hó 23-ika. Tudvalévő, hogy a forrásban lévő vagy erjedő folyadékoknál a habképződés na­gyon kényelmetlen. A habképződés külö­nösen erjedő folyadékoknál, cukorlevek, cellulózalugok, tej és általában fehérje­tartalmú folyadékok főzésénél hat zava­róan. A habképződés leküzdésére eddig javasolt eszközök, ha egyáltalában siker­rel jártak, mindig energiát igényeltek úgy, hogy a beszerzési költségekhez még az energiaszükséglet állandó és ezért tetemes költségei is járultak. Kitűnt, hogy az edényeknek alkalmas módon való részleges lefödése útján ener­gia fogyasztása nélkül a habot önműkö­dően eltávolíthatjuk. A találmányt az alábbiakban a lég­élesztő gyártásra való alkalmazásában is­mertetjük. Egyéib esetekben az eltérő vi­szonyoknak megfelelően az alább isimer­tetett elvnek másféle foganatosítás! alak­ját választjuk. A mellékelt rajzon a találmány szerinti berendezésnek példaképem foganatosítás) alakjai függélyes metszetben láthatók. Az 1. ábra szerint pl. a légéiesztő gyár­tására való (a) kádat nagy részében — kb. '/'-részében — kb. 40 em.-rel a kád fölső széle alatt alkalmas anyagból való (b) bádoggal födjük le. A lefödés vízszin­tes vagy előnyösebben kissé lejtős lehet. Valamely helyen, célszerűen a legmélyebb pontokon, (c) levezetőcsövek akképen vannak elrendezve, hogy a habból kép­ződő folyadék a fenék alá lefolyhat, a föl­szálló levegőt azonban ütközőlapokkal vagy más alkalmas módon megakadályoz­zuk abban, hogy a csövekben fölemelked­liessen és ezzel a folyadék lefolyását meg­akadályozza. A folyadék szellőzése folytán képződő hab a kád le nem födött részé­nél a levegővel együtt fölemelkedik, de a födő fölületre esik és ezen lefelé osúsizva, legnagyobbrészt folyadékká alakul át, a mely a levezetőcsöveken át a kádba fo­lyik vissza és eközben közvetlenül szívó­hatást gyakorol. Egyetlen lefödés helyett többet is alkal­mazhatunk. Rendkívül nagy kádaknál pl. ajánlatos (2. ábra), hogy a habot középen hagyjuk fölemelkedni és két egymással szemben álló födőt alkalmazunk. Olyan elrendezést is alkalmazhatunk, hogy a hab két vagy több helyen lép- ki az edényből és több födőt egymással összekapcsolunk (3. ábra). '

Next

/
Oldalképek
Tartalom