70329. lajstromszámú szabadalom • Zsaluzás monolitikus betonépületek előállításához
:rősílö lyukak vannak. Ezen lyukaknak negfelelően gyámvasak szabad végein igyancsak lyukak vannak, amelyek az •lőbbieket födik és (53, 54) csavarokkal vannak összeerősítve. Az (1) elemeket ígymásközt a szokott módon összekötjük ?s egy sorozat (56) .szegélylemezhez kap?-süljuk, hogy az oromzatot kellő szélesvégben és vastagságban nyerjük. Az (52) gyámok vízszintes karjai éppen oly hoszmzúak, hogy az (1) elemek fölső határíikja egy színtben legyen a (17) övlemeíek fölső karimáival. Világos, hogy ha az ílemekeT ily módon kötjük össze egymással, akkor egy kis (57) hézag képződik; nnelyet valami módon átfödünk, még mielőtt a betont megöntjük (13. ábra). Az oromzatot tetszés szerinti méretekben építhetjük és a méreteket az elemek, valamint az alkalmazott öviemezek számához szabjuk. A zsaluzatot olyképen állítjuk össze, iiogy a belső zsaluzást előbb tesszük helyére, mint a külsőt. Először az (58) beionalapzatot helyezzük el, melynek méretei megfelelnek az épülettervnek. Az .(59) tlsó szögletvasakat az alapzatra helyezzük í'7. ábra) és pontosan kiegyenlítjük. Ezek i kívánt helyiségnek megfelelő nagyságú légy szöget alkotnak szögletvasból, melynek szárai befelé és fölfelé állanak. Előnyösén először is egy (33) saroklemezt helyezünk el és az elemeket a talapzat Tienteben úgy állítjuk föl, hogy sík határapjuk kifelé essék. Ezután az elemek Fölső és alsó részén lévő (11) bevágásokba betesszük a (12) tolókákat, amelyek ponosan kiegyengetik a lemezek külső haársíkjáí, mire az elemeket (6) ékkőtések Segélyével összekötjük egymással. A belső w^luzás egyéb részeit hasonlóképen kötjük össze egymással és így egy merev, ont-lent nyitott szekrényünk van, amelylek nics szüksége további támasztékokra, íógy szilárdan megálljon. Hasonlóképen a talapzaton fekvő (60) feögletvasak vannak a külső zsaluzás szánáira, amelyeket aiz előbb leirt módon heyeziink el és amelyeken összekötjük az (1) elemeket. A belső elemek belső vezetékek gyanánt szolgálnak a külső elemiek számára azon körülmény folytán, hogy valamennyi elem egyenlő nagy. Ha pl. kb. iy2 téglavastagságú falat kell előállítanunk, akkor csak arra van szükségünk, hogy a második lemeznek élét a kb. 0.4 ni. széles saroklemez élével egy síkba hozzuk, miáltal kb. 0.225 m., vagyis kb. tégla mairad a fal számára üresen. Az ablak- és ajtónyílások hasonlóképen igazíttatnak ki, mert az első szomszéd lemez után megfelelő módon állítunk be egy szögletvasat. Erre az ablak- és ajtónyílásokat megfelelően formázzuk, és pedig hasonló elemek alkalmazásával úgy a belső, mint a külső zsaluzaton. Miután" a külső zsaluzás részeit már a helyes módon összeállítottuk, az öviemezeket és a (25) támasztórudakat helyzetükben biztosítjuk, miáltal egy merev külső zsaluzatunk van, amely teljesen független a belső zsaluzástól. Ez után (52) állványzatokat megerősítjük a külső zsaluzaton és egy ideiglenes járósíkot helyezünk el rajta. Ezen síkon állanak a munkások, hogy az elemeket a (37) alátámasztó I-tartókra rátegyék, amelyeket már a belső zsaluzással együtt szereitünk föl. A (36) altéteket .az I-taav tők alá rakjuk, mint azt előbb leírtuk. Miután mái- az ablakkeretek és ajtólapok a leírt módon összeállítva vannak, elkészült a zsaluzás úgy, hogy egy teljes emeletsort, hozzáértve a födémeket, ájtónyílásokat, ablakparkányzaitokat és hasonló részeket, egyetlen egy öntési művelettel előállíthatunk. Ezután a betont beöntjük a zsaluzatba és egy rétegbe, amely a födéllemezek fölött csaknem egyszíntben van az övlemezek fölső karimáival, ahol vakolószerszámokkak kiegyengetjük. így tehát az övlemezeknél a födém szintje fölőít a sarkon egy kis távolság mamad szabadon, amely gyakorlatban kh. 16 mwií-'t :tesz ki. A betont megszilárdúlni hágyjúk és ha egy 'következő! emeletsort kell' 'építettünk, ákköí-'az elemekét'a (17) ö~vlémezé;k; -fölső