70324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, főleg gyors járású belső elégésű erőgépekben való használatra alkalmas folyékony tüzelőanyag előállítására

- 2 -gőzökkel dolgoztunk és minden esetben a hőfok emelkedése következett be a komp­ressziónál, ami ilyen esetekben természetes és előlátható is volt. Például, midőn Crown-Diamond Oil elne­vezésű olajat bontottunk szét konverterben, 660° C hőfoknál a kompresszorba beveze­tett és az abból elvezetett gázok és gőzök alábbi tulajdonságokat mutatták: " A kompresszorba bevezetve: a nyomás: a hőfok: normális: 13)—136" C a hőfokesés tehát kb. 38° C. A kompresszorból kilépve: a nyomás: a hőfok: 125 font 92-99° C. Mexikói Solar-olaj szétbontásakor kb. ugyanazon hőfoknál a következő eredménye­ket kaptuk: -A kompresszorba bevezetve: 1 a nyomás: a hőfok: közvetlenül a normális alatt 190—200° C. a hőfokesés tehát kb. 80° C. A kompresszorból kilépve: a nyomás : a hőfok: 120 font .110-120° C. a.hőfokesés tehát kb. 80° C. Ezek a példák némi tájékozódást adnak az elért hőí'okesés tekintetében és nagyobb bőfokpsés bekövetkezését mutatják, ha magasabb bevezetési hőfokkal dolgozunk. Ha levegő és vízgőz,' keverékeivel dolgo­zank, melyek atmoszféranyomással lépnek be a kompresszorba és 60 font nyomással hagy­ják el azt, a hőfok kb. l00°C-ról kb. 150°C.-ra növekedik, azaz a hőfoknövekedés kb, 50°, szemben 50°G hőfokcsökkenéssel, midőn szétbontott szénhydrogénekből nyert olaj­gőzökét használunk levegő és vízgőz, vagy csak levegő helyett. Ezt az eredményt az magyarázza meg, hogy bizonyos endother­inikus reakciók mentek végbe az olaj szét­bontásából és elgázosításából keletkezett heterogén alkatrészek közt. Azt találtam, hogy Solar-olaj jal dolgozva, a konvertert elhagyó gágok és gőzök lehűtésével és Ifondenzálá* sánál, miután előzőleg a kompresszorba való bevezeiés előtt azokat lehűtöttem, olyan folyadék keletkezett, mely a következő tulaj­donságokkal bírt: v fajsúly kb. 0.767 forráspont 35° C 50°C-on alúl átdesztillált 0—5% 60°C-on » » 2% . 100°C-on » » 20°/° Ugyanezen olajjal és teljesen azonos föl­tételek mellett dolgozva azonban a kelet­kezett termékeket a kompresszoron való­átáramlásuk után lehűtve és kondenzálva a kapott folyadék a következő tulajdon­ságokkal bírt: fajsúly: kb. 0.752 forráspont: 22°C 50°C.-on alúl átdesztillált 4% 60°C.-on » » 7% 100°C.-on » » 24% A kompresszorba való belépés előtt tör­ténő kondenzálással nyert, gyors járású belső elégésű erőgépekben való használatra alkalmas folyékony tüzelőanyag mennyisé­gét egységnek véve, a kompresszorból való kilépés után történő kondenzálással nyert mennyiség kb. 33%-kal nagyobb volt. Tekintve, hogy a hőfokcsökkenés a kom­presszorban az endothermikus reakciók folyománya várható is volt, hogy az illóbb termékeknek a kompresszió után történt kondenzálásnál talált nagyobb mennyisége a 1 hydrogénhez képest nagyobb széntartalom­mal bír, mint a kompresszió előtt történő kondenzálás termékei és kísérletek is iga­zolták, hogy ez tényleg így van. További bizonyítéka gyanánt annak, hogy endother­mikus reakciók mentek végbe, azí találtam,, hogy a kompresszió után kapott illó kon­denzátum bróinabszorpciószáma nagyobb* mint a kompresszió előtt kapott konde­zátumé. így, midőn a kompresszor előtt az összes kondenzátum bizonyos mennyiségét frakcionáltam ez a rész 100°C-on alúl desz­tillált át és 132.4 brómabszpriciószámot álla­pítottam meg, míg amidőn a kompresszor után jártam el hasonló módon az összes kondenzátummal, annak legnagyobb része 100°C-on alúl desztillált át és 150.3 bróm­abszörpciószámot találtam, igazolva a kom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom