70316. lajstromszámú szabadalom • Sokszorosítási eljárás

_ s _ sen vékonyabb és keményebb (glicerinben szegényebb) és ezzel egyúttal olcsóbb szalagokat vagy lemezeket használhatunk. Alkalikus anyagok gyanánt, melyek hígított oldatban a nyomtatófölületek kezelésére ,a fönt leírt módon használhatók, különösén alkálikus vegyhatású sók oldatai jönnek figyelembe és ezek között az alkáliszilikátok oldatai különösen alkalmasak. Azonban alkálikarbonátok, -foszfátok, sőt igen erősen higított állapotban kausztikus alkálilúg is használható. Hasonló értelmű hatást érünk el azáltal, ha a gyöngén alkálikus folyadékot, tehát pl. alkáliszilikátot finoman elosztott, emulziós alakban a zsíros nyomtatófestékbe belekeverjük. Ebben az esetben a nyomtatófölületnek a nyomtatófestékkel való átbengerlésénél az alkálikus anyag a nyomtatófölületen eloszlik, hogy ezt a képelemek kivételével a festéket eltaszítóvá tegye. A föltaláló továbbá azt találta, hógy azt a hatást, melyet a sokszorositófölületnek gyöngén alkálikus folyadékokkal való bevonása által érőnk el és mely a ragadósság megszüntetésében és a fölület keményítés§ben áll, tovább növelhetjük azáltal, ha a kezelési folyadékokhoz csekély százalékban olyan anyagokat adunk hozzá, melyek magukban véve enyv- vagy fehérnyetesteknek cserző- vagy keményítőanyagai gyanánt ismeretesek. Ily anyagoknak pl. a eserző-8ávak, nevezetesen a formaldehyd jön figyelembe. Természetesen ezen anyagok hozzáadásának nem szabad annyira mennie, hogy a nyomtatófölülefc az írásjegyeken kívül valódi cserzésen menjen át, minthogy ebben az esetben a nyomtatófölület nemcsak az írásjegyek helyén, hanem mindenütt fölvenné a zsírfestéket, ahelyett, hogy azt eltávolítaná. Az. alkálikus folyadékhoz csekély mennyiségben hozzáadva, ezek a magukban véve is cserzőányagok a'keményítés tekintetében hasonlóan hatnak, mint maguk a gyöngén alkálikus folyadékok, anélkül, hogy a.nyomtatófölületet az írásjegyeken kívül a nyomtatófesték számára fogékonnyá tennék. A nevezett . cserzőanyagok hozzáadása, melyek azonban a jelen esetben a hígítás következtében nem hatnak cserzőleg, azon további hatással jár, hogy sokkal nagyobb számú levonatot tudunk előállítani, anélkül, hogy a lemezen a preparáló folyadékkal újra át kellene menni. Az ilyképen kezelt nyomtatófölületek továbbá magasabb hőfokoknál, pl. a tropusok vidékén, jól használhatók, ahol nem kezelt lemezek lágyságuk és ragadósságuk folytán a szolgálatot fölmondják. ^ A fönt leírt sokszorosítási eljárás szerint írógépen írt eredetiek is igen jól sokszorosíthatók, melyek kissé ragadós írással vannak előállítva. Ezt az írást azután cserző tintaporral beporozzuk és az ilyképen előállított eredetieket most már a fönt leírt eljárásban használjuk. Hasonló módon klisék, litográfiái lemezek, betűsorok, bélyegzők és más effélék lenyomatai sokszorosíthatók, amennyiben a friss, még ragadós vagy újra ragadósakká tett lenyomatokat, megfelelően cserző^orral beporozzuk. Ezen eljárás útján ugyancsak büntetőügyi és egyéb célokra szolgáló ujjlenyomatok is rendkívül' egyszerű módon és igen hű másolatban sokszorosíthatók. Ebben az esetben az ujjat megfelelő csérzőtintávakbevonjuk és egy alkalmas lapra lenyomjuk. Bizonyos körülmények között ajánlatos, hogy itt hasonlóan járjunk el, mint az írógép-iratoknál, amennyiben az ujjlenyomatot még poralakban lévő cserzőtintával beporozzuk. Ennél a foganatosítási alaknál természetesen nem föltétlenül szükséges, hogy magának az anyagnak is, mellyel az ujjat t>evonjuk, cserző tulajdonságai legyenek, sőt ekkor az is elégséges, hogy az anyag, melynek segélyével a lenyomat előállíttatik, ragadós legyen és alkalmas legyen arra, hogy az utólag beporzással cserzendő tintát megtartsa. A levonatok a leírt eljárás szerint , való lemezkezelés következtében rendkívül élesek és ezt a tulajdonságukat nagyobb számú lenyomatoknál is megtartják, amint az pl. bűnügyi vagy igazolási célokra szükséges.