70308. lajstromszámú szabadalom • Biztosítószerkezet önkötő nyakkendőkhöz

ban ki van szélesítve (1. ábra), hogy a tű- j nek a szövetbe való benyomásakor el ne j ferdülhessen. A csomó oldalirányú elfer­dülésének megakadályozása céljából a tartó alsó vége homorúari van kiképezve "(5. ábra), hogy a csomó alakjához lehe­tőleg hozzásimuljon. A tűnek áttolt és visszahúzott helyze­tében való rögzítésére az (a) tartón elren­dezett (g) lemezrúgó' szolgál, amelynek egyik vége a tartóhoz van erősítve/ másik szabad vége pedig a tartó fölületére fek­szik. A csuklós (b) kar alsó vége a k&r mindkét szélső helyzetében (2. és 3. ábra) ezen (g) rúgóhoz támaszkodik. Ha a csomót biztosítani akarjuk, akkor a (b) kart és (d) tüt először a 3. ábrán látható helyzetbe állítjuk, azután az (a) tartót a megkötött csomó mögé helyez­zük (9. ábra) és bal kézzel fogvatartjuk, míg a jobb kéz hüvelykujjával a (b) kart a forgásirányban addig nyomjuk előre, míg a tű a csomót át nem szúrja (2. és 9. ábra). A (b) kar elfordulása az (a) tar­tón elrendezett (e) ütköző segélyével ha­tárolható. " Hogy a biztosítószerkezet sem fölfelé, sem oldalt el ne mozdulhasson, az (a) tartó az (f) vezetőnyíláson túl fölfelé meg vari hosszabbítva (4.„ és 6. ábra) és (a2) villa alakjában van kiképezve, amely a gallér alsó széle és az ingmell közé fek­szik, tehát a tartó fölcsúszását megakadá­lyozza. A villa hegyei célszerűen ki van­nak kissé élesítve, azonban nem annyira, j hogy az ingmellet megsértenék. A tartó I j (al) alsó vége" olyan kiképzéssel bír, hogy j a csomót részben körülfogja (2., 6., 8. és 9., 10., 11. ábra), minek következtében a csomó nem tolódhatik el oldalirányban Mint már eríilítvé volt, a tartó {a2) meg­hosszabbítása a gallérhoz támaszkodik (10. ábra), azonban a 7. és 8. ábra szerinti kiképzésnél a gallérgombhoz is támasz­kodhatik (11. ábra). Az (a2) rész dom­ború kiképzése folytán a nyakkendő cso­mója is domború alakot kap és az ing­mell kissé eláll (10. és 11. ábra), ami a külalak csinosságát jelentékenyen fo­kozza. Könnyen belátható, hogy a csuklós (b) kar és a (d) tű úgy is elrendezhető volna, hogy a tű alulról fölfelé hatoljon be a csomóba. Azonban a csomó ekkor nem volna meglazulás ellen olyan jól bizto­sítva, mint az ellenkező elrendezésnél. j SZABADALMI IGÉN\KK. 1. Biztosítószerkezet önkötőnyakkendők­höz, jellemezve egy (a) tartóra csuk­lósan szerelt és körívalakú (d) tűvel ellátott (b) kar által, amelynek tűje a tartó (f) nyílásán vezettetik át. 2. Az 1. igénypont szerinti biztosítószer­kezet kiviteli alakja, jellemezve azál­tal, hogy az (a) tartó az (f) vezető­nyílás fölött meggörbített (a2) villa alakjában van meghosszabbítva, a mely villa a gallér alsó széléhez vagy a gallérgombhoz támaszkodik s a nyak-I kendő csomóját az ingmelltől kissé i távoltartja. - , (1 raizlap melléMettel.) F4U.U RÉFLZV&VY TÁRSASÁG nyomdAjj BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom