70283. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tojások és hasonlók csomagolására

célszerű minden ládáiban különböző átmérőjű csöveket elhelyezni, még -pedig abban az arányban, amely az illető vidékeken előforduló tojásméreteknek; leginkább megfelel.. • Mindegyik cső fenekére először valamely laza, prugalmasj (d) 'csomagoló anyagot*, pl. összegyűrt ujságjl>apirost, faforgácsot, gyapotot stb. helyezünk, erre jön az első tojás, erre ismét csomagoló anyag, erre a második tojás és így tovább. Hogy >a (b) csövek az (a) ládában szilárdan álljanak, külső -felületeikkel szorosan érintkezniök kell egymással. Ha a csövek mindnyájan egyenlő külső átmérőjűek, akkor egy,'bizonyos számú, pl. 23 csőhöz állandó nagyságú ládák szerkeszthetők, amelyekben á csövek szorosan állnak egymás mellett. A csöveknek ily módon való elrendezése esetén azon'ban minden csőátmérő számára különböző nagyságú ládákát kellene készíteni és amellett nem lefíetne ugyanazon ládában különböző, kisebb-nagyobb átmérőjű esőveket elrendezni, mivel ekkor nem állna fönn a csövek között a szükséges szoros érintkezés. Ezen hátrányok elkerülése céljából a találmány szerint a csövek körül (e) gyűrűk vannák elrendezve (2. ábra), amelyek a szomszédos csövek gyűrűivel érintkeznek és aszerint vannak vastagabbra vagy vékonyabbra méretezve, amint a hozzájuk tartozó cső kisebb vagy nagyobb külső átmérővel bír. Az 1. ábrán középen oly (b') eső látható, amelynek nincs gyűrűje. Ezen középső csőtől kifelé a csövek átmérői fokozatosan kisebbednek, az (e) gyűrűk tehát ugyaholyan arányban vastagodnak úgy, hogy a külső csőátmérő és gyűrűvastagság összege, vagyis a külső gyűrűátmérő mindig állandó érték, amely a főltünteteft esetben a középső (b') esd külső átmérőjével egyezik meg. A gyűrűk. a csöveken a (d) csomagoló anyagok magasságában vannak elrendezve, hogy a tojások, még ha a csövek összerakás alkalmával a gyűrűknél behorpadnának is, el ne törhessenek. A csövek anyaga legelőnyösebben kéregpapír, azonban a középső (b') csövet vagy nagyobb ládánál több csövet délszerű meFéwbb anyagból, pl. bádogból készíteni, hogy a láda födelének és fenekének esetleges behorpadása megakadályozható legyen. , A ládát könnyű fából vagy bádogból készülhétnek s faládák esetében célszerű a súly csökkentése céljából a ládafalak belső oldalán (f) vájatokat kiképezni (2. ábra), amelyek között fennmaradó (g) bordákhoz az (e) csogyürűk támaszkodnak, Bádogládák esetében a merevség fokozása céljából szintén előnyös ilyen bordákat sajtolás útján előállítani. A láda lezárása az oldalfalak (h) hornyaiban vezetett (i) tolófödél segélyével történik (3. ábra). A födélnek a záróhelyzetben való rögzítésére egy derékszögben meghajlított kapocs pl., a rajzon látható U-alakú kapocs szolgál, amelynél a szárak egyik darabjai az (i) fedél két furatán keresztül az elülső ládafal (k) furataiba vannak vezetve, másik darabjai pedig a kapocs középső részével együtt az (i) fedélre, illetve ennek egy megfelelő alakú (1) hornyába vannaik fektetve úgy, hogy a kapocs a födél fölső síkjából nem áll ki. A címzett nevét fölvevő papírlapot úgy ragasztjuk a födélre, hogy a (j) kapcsot is lefödje, amivel egyúttal azt is elérjük, hogy a láda ezen papirlap felszakítása nélkül nem nyitható fel. Hogy a gyűjtőhelyekre visszaküldendő üres ládák kényelmesen és pontosan ösz~ szerakhatók legyenek, a ládáik (i) födele be van mélyítve, míg az oldalfalak alsó Végükön úgy vannak levágva, hogy az (m) fenéklap körül (n) lépcső képződik (2. abra) s a'-Eiűgró* fenéklap<

a ládák összerakásakor (4. ábra) a födél mélyedésélje illeszkedik. Bádogl&dálc esetében a födél mélyedése és a fenék kiugrása, sajtolás útján qllítható elő. iEz összerakott ládák (o) zsineggel, dróttal vagy efélével köttetnek körül, amelynek szamára az elcsúszás megakadályozása végett célszerű a ládafalak külső ol-