70276. lajstromszámú szabadalom • Kötőszerv
_ i -illetve alatt vau. elrendezve. A 3. ábrán látjuk, miként vannak e részek egymásbatolva és kötőszervvé egyesítve. A 4—5. ábra egy kötős^vpek a fent ismertetettekhez hasonló 'részeit szemlélteti. A különbség abban áll, hogy úgy a középső ' <a) jiyelv, mint $5 qld^laQ (b) nyelvek mindegKjk résznek (£) ^la^^n ez^ől, • a nyelv vastagságának megfelelő mértékkel -ki vannak hajlítva. A 6. ábrán ismét látjuk, miként vannak e ré3zek egymásbatolva és kötőszervvé egyesítve. 7. ábra szerinti £ötőgzervrész egy (d) alaplemezből áll, melynek középső része az anyag vastagságának mértékével be van mélyítve. 4 középső részbe annak félhoszszában, a széleken (e) hasítékok vannak bevágva, miáltal egy (b) üyelv jön létre. A 8. ábra ezen kötőszerv részeit egymásbatolva mutatja. 9. ábra egy kötőszervnek egyik részét mutatja, mely a 7. ábra szerinti módon van alakítva, melynek alapidoma azonban kör. Ez % kiviteli alak főként oly tárgyak ö&szeerősítésére szolgál, melyeknél a kötőszervek csávarfejeken kell hogy megerősíttessenek. A 10. ábra bárom, különböző magasságtyp álló (b) csappal bíró kötőszervrészt mumely a hozzátartozó másik résszel a #>rán föltüntetett kötőszervvé van egye síivé. " A 12. ábra keresztkötést mutat két kötó-Áaervvel. A 13. és 14. ábra egy kötőszervek létesítése szolgáló ^át részt szemléltet, melyéinél a (b) nyelvek egy (d) alaplemezen vannak megerősítve. A 15., 16. ép 17. ábra a kötő^zerv^ak alkalmazását iputatja vasúti sinek összeerősítésére. Ennél a kötésnél az (f) sinek alkotják az alaplemezeket, melyeken a (b) nyelvek meg vannak erősítve. A 18. ábra csövek összekötését mutatja a találmány szerinti kötőszerv segélyével. A 19. ábra egy kötőszervnek egyik részét mutatja, melynél a (d) alaplemez félhosszában meg van rövidítve, míg a (b) nyelv hossza normális. A 20. ábrán e két részt egyesítve látjuk. v A találmány szerinti kötőszerv természetesen a rajztól eltérőleg több nyelvvei, csappál, lamellával vagy egyéb hasonlóval is képezhető ki. SZABADALMI IGÉNY. Kötődzerv, jellemezve két, teljesen egyenlően alakított rész által, melyek mindegyike bizonyos számú nyelvből, csap ból, lamellából vagy más hasonlóból áll és melyek az összekötendő részeken egymáshoz képest 180°-al elhelV ezve oly módon vannak .megerősítve, hogy a két rósz egymásbatolása által szilárd, de emellett oldható kötés jön létre. ' (1 rajzlap njellgltfetfel.) .iiííKÍ j^V^iV.r.;:";^./ ;V.,, ! v; ; •.••>;.".• •• : ' : . rauas ríszvámtmmmá* nyomdája •upapwmw. I
