70274. lajstromszámú szabadalom • Kapaszkodókerék mótoros ekékhez

isiök, hogy zavartalan rövid forgó mozgást végezhessenek,v hogy a (D) kapaszkodólapo* kat különböző helyzetjükbe követhessék. A (D) kapaszkodólapok előállítására azok (F) karjai, (I) szögek közvetítésével egy (G) gyűrűre vannak csuklósan fölfüggesztve, mely a kerék (H) tengelyével a koncentri­kusán. forgathatóan van ágy az v^. A (G) gyűrű részleges elforgatásával az (F) karok a pontozott vonalakkal berajzolt helyzetbe hozhatók és ezzel a (D) kapaszkodólapok visszahúzhatok. Az_(E) vezetőszögek ezen ferde elhelyezkedést lehetővé teszik, mint­hogy maguk is forgathatóan vannak az (Al, A2) koszorúgyűrűkben ágyazva. A találmány szerint már most a (G) gyűrű belső fogazással van ellátva, mely a (K) gyűrűs hornyába nyúlik be. Az (L) hajtó­íogaskerék, mely a (K) kerékagy belsejében forgathatóan van ágyazva, a (G) gyűrű ;fcelső fogazásával áll kapcsolatban. Az (L) fogaskerék forgatásával tehát a (G) gyűrű előállítható. . Minthogy a (G) gyűrűnek csak részleges elforgatásáról van itt szó, ezért e gyűrű kerületének csak egy részén kell hogy fo­gazással legyen ellátva, a gyűrű többi része tehát sima lehet. A (D, F) kapaszkodókarok mindenkori állása rögzítöpecSek segélyével biztosítható. Ha ugyanis egyrészt a (G) gyűrűt (M) lyu­kakkal látjuk el egymástól bizonyos távol­ságokban, másrészt pedig a (K) kerékagy szomszédos falaiban megfelelő lyukakat ké­pézünk ki, akkor egy rögzítőpecek segélyé­vel, melyet két ilyen, egymást födő lyukon keresztüldugunk, a .(D, F) kapaszkodókaro­kat, helyzetükben rögzíthetjük. Lehet azonban e rögzítést azáltal is esz­közölni, hogy a (G) gyűrűt egész belső ke­rületén fogazzuk és a (D, F) kapaszkodó­karok helyzetének biztosítására, ill. mozgá­suk határolására egy (N) éket használunk, mely fogakkal van ellátva. E fogak a (G) gyűrű belső fogyásának fogaiba kapasz­kodnak és így annak továbbforgását és ezzel a (D, F) kapaszkodókarok további elállí­tását meggátolják. Ez a berendezés a ka­paszkodókaroknak egy-egy fogosztással való igen " pontos elállítását engedi meg. A rajzolt foganatosítási példánál az (A, Al, A2) kerékkoszorú (C) keresztmerevítő­rú<Jjai élükre állítva elrendezett lapos va­sakból vannak készítve, hogy ezek élei könnyen behajoljanak a talajba és így szin­tén kapaszkodó elemek gyanánt működje­nek, ha a kapaszkodókarok maguk vissza vannak húzva. Ezáltal a gép tovahaladása­kor ezen (C) keresztmerevítőrudak közt a föld föllazítása történik. A kerék kerületén lévő fölösleges nyílások (A3) lemezekkel födhetők el. A (D) lapátok közelében min­denkor elegendő nagy helyet kéli azonban nyitva hagyni, hogy a fölhozott föld, mely itt megszorul, a tovahaladáskor önmagától ismét kihulljon, hogy tehát "k kapaszkodó­lapátok önműködően megtisztíttassanak a reájuk tapadt földtől. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapaszkodókerék motoros ekékhez, me­lyeknél a k^paszkodókarok egy e kerék­tengellyel koncentrikusan ágyazott gyűrű­höz csuklósan vannak kötve, azáltal jel­mezve. kogy ez a (G) gyűrű belső fo­gazással van ellátva, mellyel a (K) ke­rékagy egy gyűrűs hornyába nyúlik és egy a kerékagyban ágyazott (L) fo­gaskerék segélyé'vel elállítható. 2. Az 1. pontban igényelt kapaszkodókerék foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (G) gyűrű kerületének csak egy részén van fogazva, többi részében pedig (M) lyukakkal van ellátva, hogy a ka­paszkodókarokat a lyukakba dugott pecekkel a beállított hosszúságban rög­zíteni lehessen. * 3. Az 1. pontban igényelt kapaszkodókerék foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (G) gyűrű egész kerületén fo­gazva van és rögzítésére egy a fogak közé illő fogakkal ellátott (N) ék szolgál. 4. Az 1—3. pontokban igényelt kapaszkódó­kerék foganatosítási alakja, azáltal jel­lemezve, hogy a (B) kapaszkódólapok /

Next

/
Oldalképek
Tartalom