70274. lajstromszámú szabadalom • Kapaszkodókerék mótoros ekékhez

isiök, hogy zavartalan rövid forgó mozgást végezhessenek,v

hogy a (D) kapaszkodólapo* kat különböző helyzetjükbe követhessék. A (D) kapaszkodólapok előállítására azok (F) karjai, (I) szögek közvetítésével egy (G) gyűrűre vannak csuklósan fölfüggesztve, mely a kerék (H) tengelyével a koncentrikusán. forgathatóan van ágy az v^. A (G) gyűrű részleges elforgatásával az (F) karok a pontozott vonalakkal berajzolt helyzetbe hozhatók és ezzel a (D) kapaszkodólapok visszahúzhatok. Az_(E) vezetőszögek ezen ferde elhelyezkedést lehetővé teszik, minthogy maguk is forgathatóan vannak az (Al, A2) koszorúgyűrűkben ágyazva. A találmány szerint már most a (G) gyűrű belső fogazással van ellátva, mely a (K) gyűrűs hornyába nyúlik be. Az (L) hajtóíogaskerék, mely a (K) kerékagy belsejében forgathatóan van ágyazva, a (G) gyűrű ;fcelső fogazásával áll kapcsolatban. Az (L) fogaskerék forgatásával tehát a (G) gyűrű előállítható. . Minthogy a (G) gyűrűnek csak részleges elforgatásáról van itt szó, ezért e gyűrű kerületének csak egy részén kell hogy fogazással legyen ellátva, a gyűrű többi része tehát sima lehet. A (D, F) kapaszkodókarok mindenkori állása rögzítöpecSek segélyével biztosítható. Ha ugyanis egyrészt a (G) gyűrűt (M) lyukakkal látjuk el egymástól bizonyos távolságokban, másrészt pedig a (K) kerékagy szomszédos falaiban megfelelő lyukakat képézünk ki, akkor egy rögzítőpecek segélyével, melyet két ilyen, egymást födő lyukon keresztüldugunk, a .(D, F) kapaszkodókarokat, helyzetükben rögzíthetjük. Lehet azonban e rögzítést azáltal is eszközölni, hogy a (G) gyűrűt egész belső kerületén fogazzuk és a (D, F) kapaszkodókarok helyzetének biztosítására, ill. mozgásuk határolására egy (N) éket használunk, mely fogakkal van ellátva. E fogak a (G) gyűrű belső fogyásának fogaiba kapaszkodnak és így annak továbbforgását és ezzel a (D, F) kapaszkodókarok további elállítását meggátolják. Ez a berendezés a kapaszkodókaroknak egy-egy fogosztással való igen " pontos elállítását engedi meg. A rajzolt foganatosítási példánál az (A, Al, A2) kerékkoszorú (C) keresztmerevítőrú<Jjai élükre állítva elrendezett lapos vasakból vannak készítve, hogy ezek élei könnyen behajoljanak a talajba és így szintén kapaszkodó elemek gyanánt működjenek, ha a kapaszkodókarok maguk vissza vannak húzva. Ezáltal a gép tovahaladásakor ezen (C) keresztmerevítőrudak közt a föld föllazítása történik. A kerék kerületén lévő fölösleges nyílások (A3) lemezekkel födhetők el. A (D) lapátok közelében mindenkor elegendő nagy helyet kéli azonban nyitva hagyni, hogy a fölhozott föld, mely itt megszorul, a tovahaladáskor önmagától ismét kihulljon, hogy tehát "k kapaszkodólapátok önműködően megtisztíttassanak a reájuk tapadt földtől. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapaszkodókerék motoros ekékhez, melyeknél a k^paszkodókarok egy e keréktengellyel koncentrikusan ágyazott gyűrűhöz csuklósan vannak kötve, azáltal jelmezve. kogy ez a (G) gyűrű belső fogazással van ellátva, mellyel a (K) kerékagy egy gyűrűs hornyába nyúlik és egy a kerékagyban ágyazott (L) fogaskerék segélyé'vel elállítható. 2. Az 1. pontban igényelt kapaszkodókerék foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (G) gyűrű kerületének csak egy részén van fogazva, többi részében pedig (M) lyukakkal van ellátva, hogy a kapaszkodókarokat a lyukakba dugott pecekkel a beállított hosszúságban rögzíteni lehessen. * 3. Az 1. pontban igényelt kapaszkodókerék foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (G) gyűrű egész kerületén fogazva van és rögzítésére egy a fogak közé illő fogakkal ellátott (N) ék szolgál. 4. Az 1—3. pontokban igényelt kapaszkódókerék foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (B) kapaszkódólapok /