70267. lajstromszámú szabadalom • Távolról működő sodronyolló

— 3 — •Mint emiitettük, a szerkezet úgy is fo­ganatosítható, hogy a készüléket kezelő egyén ierös elektromos árammal töltött sodronyok hatása ellen megvédetik. A tá­volból való működtetésnél maga a kap­csoló zsinór képezi a szigetelést, mely szi­getelés azonban a zsinórnak szigetelő bur­kolattal való fölszerelése által még fokoz­ható. Ezenkívül a dugattyú és a gyűrű közötti kapcsolatban is alkalmazhatunk megfelelő szigetelést, úgy hogy közvetlen kezelés mellett is a szigetelés biztosítva legyen. A 4. ábrán föltüntetett kiviteli alak a fentleírt kiviteli alakkal lényegében azo­nos és attól csakis a mozgatható ollóikar működtetésére való berendezésben, illetve ezen karoknak a középdarabban lévő dugattyúval való kapcsolása tekintetében tér el. Ezen kiviteli alaknál az (5) olló­karok kétkarú emeltyűk gyanánt vannak kiképezve, melyek a (3) ollókarokon (4) csapok körül forgathatók: Az emeltyű •egyik karja a tulajdonképeni ollókart ké­pezi, míg a másik (12) kar egv (13) rúgó hatása alatt áll, mely az (5) kart/ a nyi­tott olló helyzetében tartja. Ezen esetben a középdarabban a rúgó elhagyható. A középdarab alsó végén minden egyes ollókar számára egy-egy (14) csiga van ágyazva. A (6) dugattyú alsó végén min­den egfes ollókar számára egy-egy (15) lánc, zsinór vagy hasonló van megerő­sítve, mely a megfelelő (11) csigán átve­zetve, másik végével a (12) emeltyűkar végével van összekötve. Ha húzás által, mint fentebb1 leíratott, a (6) dugattyút eltoljuk, akkor a (15) lán­cok meghúzatnak, melyek igy a (12) ka­rokat a (13) rugók ellenében elforgatják, miáltal az (5) ollókarok á (3) ollókarok­kal együtt a vágást elvégzik. Az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál az (5) ollókar agya (16) fogasív gyanánt van kiképezve és a (6) dugattyú, mely ezen kiviteli alaknál -ugyanúgy, mint az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál egy (9) rúgó hatása alatt áll, minden egyes olló­kar számára egv (17) fogasrúddal van el­látva, melyekbe a (16) fogasívek a közép­darabban kiképezfetí hasítékokon át kar paszkodnak. A (6) dugattyúnak húzás által létesített eltolásánál a (17) fogas­rudiaik szintén elmozgattatnak és minthogy a (16) fogasívek hosszuirányú mozgás ellen biztosítva vannak, a fogasívek és velük együtt az (5) ollókarok is elforgat­tatnak, miáltal a vágás létrejön. Egyébként az ollókarok kilendítésére való áteerkezetek sokféleképen változtat­hatók és a rajzon föl tüntetett kiviteli ala­kok csak példa gyanáint tekintendők. Lé­nyeges csakis maga a kilendítés, valamint azon körülmény, hogy az ollókarok rúgó­hatás következtében ismét eredeti nyitott helyzetükbe mozgattatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Távolról működő sodronyolló, jelle­mezve egy középdarabhoz csatlakozó sugárirányban horgonyszerűen elren­dezett a középdarab felé fordított olda­lukon élesített helvtálló ollókarok 'ál­• v tal, melyekhez a középdarab mentén elrendezett ellenollókarok csuklósan vannak erősítve, mely ellenollókarok a középdarabban eltolható dugattyú­val állnak kapcsolatban, melynek el­tolása által az ellenollókarok a helyt­álló ollókarok felé lengettetnek. 2. Az 1. igénypont szerinti távolról mű­ködő sodronyolló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lengethető ollóka­rok az eltolható dugattyúval csukló­tagok útján vannak összekötve , úgy, hogy a dugattyú eltolása által a kilen­getést ezen csuklótagok végzik, mimel­lett a középdarabban elrendezett, a dugattyúra ható dugó a lengethető ollókarokat nyitott helyzetükben tártjai 3. Az 1. igénypont szerinti távolról mű­ködő sodronyolló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lengethető olló­károk kétkarú emeltyűk gyanánt van­nak kiképezve, melyeknek karjai kö­zül az egyik rúgó hatása alatt áll, mely az ollókart nyitott helyzetben tartja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom