70218. lajstromszámú szabadalom • Gáznyomású távgyújtó két mozgatható kapcsolóelemmel, melyek egyike a gáznak a másik kapcsolóelemhez való hozzááramlását vezérli

hogy az első kapcsolóelem a második kapcsolóelemhez való utat szabaddá teszi, akkor a kapcsolás még mindig nem következhetik be, hacsak a véletlenül bekövetkező nyomásnövekedés időtartama a normális nyomáshullám időtartamát el nem éri. Mozgatható kapcsolóelemekként az ismert elemeket, mint membránokat vagy dugattyúkát alkalmazhatjuk. A második kapcsolóelemhez való gázhozzááramlás elzáróelemei gyanánt szintén ismert elemeket, mint szelepeket, csapószelepeket, csapokat stl>. használhatunk. A mellékelt rajz a találmány tárgyának oly foganatosítási alakját mutatja, melynél a két mozgatható kapcsolóelemet membránok képezik, míg záróelemként szelep van alkalmazva. Az 1. ábrán a berendezés függőleges metszete nyugalmi helyzetben, égő vagy eloltott lángnál, a 2. ábrán az 1. ábra A—B vonala szerint vett metszet és a 3. ábrán az 1. ábrához hasonló metszet látható, melynél azonban mindkét kapcsolóelemet normális nyomáshullám hozta működésbe; a 4. ábrán a gazszelep orsóján és a második kapcsolóelem által mozgatott kapcsolópécken át vett metszet van föltüntetve. Az (a) tokban a (b) membrán — az első mozgatható kapcsolóelem — van kifeszítve, mely a (c) súlyok segélyével az egyes lámpák nyomásviszonyainak megfelelően tetszőlegesen megterhelhető.. A membránnal a (d) pecek van összekötve. A gáz a tok fenekén át a (b) membrán alatt lévő (h) térbe lép; ezen térben tehát mindig gáznyomás uralkodik. A (h) térből az (e) csatorna a (g) szelephez vezet, mely a csatornát rendszerint zárva tartja. A (b) membrán fölölt lévő térben, mely valamely tetszőleges, nem ábrázolt nyíláson át a szabad levegővel közlekedik, áz (o) emelő van elrendezve, mely egyik végévél az (a) tokban forgathafóán van ágyazva!" ezután a (d) pecek fölött elha- j lad és szabad végével a (g) szelep orsója i alá nyúl. Az (a) tok fölső részén sík fölüleí van kiképezve, melyen az (1) membrán, mely a második kapcsolóelemet képezi nyugalmi állapotban, teljesen fölfekszik (1. ábra). A (g) szeleptől a (k) csatorna az (1) membrán alatt lévő (f) térbe vezet; ez a tér természetesen csak akkor mutatkozik, ha a membrán fölfekvési fölületéről fölemelkedik (3. ábra). Az (1) membrán fölött a levegővel telt (r) tér van kiképezve, melyet az (a) tokra helyezett födél határol. A födélben az (m) pecek van ágyazva, mely az (1) membrán mozgását kapcsolómüre viszi át. Ezt a kapcsolómüvei, mely magában véve ismert szerkezetű lehet, a rajzon nem tüntettük föl. A (h) térből az (i) csatorna a lángzóhoz vezet. A csatorna (p) végén záróelem van elrendezve, melyet az (m) kapcsolópecek által működésbe hozott, nem ábrázolt kapcsolómű ismert módon fölváltva nyit és zár. Ügy az (m) pecek, mint a (g) szelep orsója oldalt le vannak lapítva (4. ábra). A berendezés működése a következő: A nyugalmi helyzetben — ha a lámpa ég vagy el van oltva — a (c) súlyok a (h) térben uralkodó gáznyomást legyőzik és a (b) membránt lefelé szorítják. A (g) szelep zárva van és az (1) membrán tartófölületéhez fekszik. Ha a csőhálózatban nyomásnövekedés következik be, a (b) membrán a (c) súlyokkal és a (d) pecekkel együtt fölemelkedik. Ha a nyomásnövekedés csak kis mértékű úgy, hogy a (d) pecek az (ö) emelőt csak éppen érinti, akkor a lámpa állapotában semmi változás sem következik be. Ha azonban a nyomásnövekedés nagyobb, akkor a (d) pecek az (o) emelőt fölemeli, ezen emelő vége :

alulról a (g) szelepre hat és ezt nyitja úgy, hogy á gáz á (k) csatornán át az (1) membrán alá áramlik és a membránt ailapfölületéről fölemeli. Emellett azonban az (r) térben foglalt levegőt ki kell szorítani. A ievegő az (m) pecek kis lelapitott részén át csak lassan távozhat a szabadba és ennek következtében az (1) membrán mozgását késlelteti úgy, hogy